Oktatók

image

Ott ülsz az asztalodnál a számítógéped előtt, és böngészed a felvételi tájékoztató oldalait? Tanácstalan vagy abban, hogy mit kezdj az életeddel: továbbtanulj-e, s ha igen, melyik intézményben, melyik szakot válaszd? Mi segítünk. Tarts velünk!

Bővebben...

Az államvizsgán a jelöltnek meg kell védenie szakdolgozatát, valamint a képzés során tanult témakörökből húz kettőt. Az adott témakörökből a bizottság előtt mutatja be tájékozottságát.

Bővebben...

Az államvizsgán a jelöltnek meg kell védenie szakdolgozatát, valamint a képzés során tanult témakörökből húz kettőt. Az adott témakörökből a bizottság előtt mutatja be tájékozottságát.

 

Bővebben...

A záróvizsga főbb tematikus egységei

Mindenki megkapja az alábbi két tételt, és kiválaszt egy-egy korszakot, egy-egy intézményt. (A teremben három hallgató tartózkodik, az újonnan érkezett nem választhat olyan korszakot, intézményt, amelyet a már bent lévő kettő kiválasztott.)

1. Jellemezze a középkori, a reneszánsz, a barokk, a felvilágosult, a romantikus, modern, illetve a posztmodern embert (világkép, ember és isten viszony, a tudományos megismerés értelmezése, a tudás és kulturális örökség reprodukálási és átadási átadási technikái, stb).

2. Mutassa be egy-egy korszak művelődési, kulturális intézményi rendszerét, ezek fenntartását (fenntartó, támogató, működtető), társadalmi hatásukat.

Ezután húz egy tételt az alábbiak közül:

1. Mindkét szakirányban húzható tétel: Ismertesse a magyarságképet befolyásoló tényezőket, és változását egy-egy korszakban. Egy kiválasztott történeti periódus részletesebben is bemutatandó.

2. Mindkét szakirányban húzható tétel: Az UNESCO örökségi programjainak bemutatása.

3. Mindkét szakirányban húzható tétel: A kultúraközvetítés nemzetközi és hazai intézményrendszere.

4. Mindkét szakirányban húzható tétel: Az EU kulturális politikája.

5. Szakiránytól függő tétel

a) Mi a hungarológia (tárgya, intézményei, működtetése korszakonként).

b) A kulturális javak örökségként való gyűjtése, gyűjtéstörténet.

6. Szakiránytól függő tétel

a) Egy kiválasztott magyar történeti/művelődéstörténeti korszak egy elképzelt idegen közönségnek (hogy ez milyen, a hallgató dönti el, pl. muzulmán afrikai, vagy keresztény kínai Malaysiából, stb.) való bemutatása.

b) A kulturális örökség jogi védelmének sarokkövei.

7. Szakiránytól függő tétel

a) Kulturális turizmus stratégiák Magyarországon.

b) Kultúratudományi iskolák a huszadik század második felében, és szellemi elődeik.

8. Szakiránytól függő tétel

a) A kultúrafelfogás és a kulturális diplomácia kötelmei, lehetőségei – A kultúra a nemzetközi kapcsolatok elméletében és gyakorlatában

b) A kulturális örökség reprodukálhatósága (kiállításoktól, a fizikai és digitális másolatokig), a reprodukció gazdasági, társadalmi és kulturális szerepe.

9. Szakiránytól függő tétel

a) Kulturális intézmények belső és külső menedzselhetősége, módszerek, felfogások.

b) Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága szervezetei, munkája, programjai.

10. Szakiránytól függő tétel

a) Kulturális intézmények és a non-profit szféra finanszirozásának alapvető kérdései, modellek.

b) Európai és magyarországi örökségvédelmi szervezetek és programok.

Bevezetés

A Topolyai család élettörténetének többszempontú elemzésével célom a biografikus narratíva nehezen észlelhető, rejtett dimenzióinak - mint például az identitás jelentésrétegeinek, az életvilág viselkedésmintáinak - feltárása és interpretálása. A dolgozatban - az előző fejezetekben felvázolt életutak tükrében - az egyéni és a családi identitás bemutatására vállalkozom az örökség társadalmi aspektusán keresztül, mivel meglátásom szerint ezen irányvonalak mentén fedezhetők fel a kulturális örökséghez való viszonyulás szignifikáns és releváns jegyei. Vizsgálandó kérdés, hogy a szódás kisiparos múlthoz köthető családi identitásnak milyen jellegzetes keretei, élő és átélhető mintái vannak és ezek miként adhatók át. Munkámban a statikusan szemlélt szerkezet helyébe a dinamikus folyamatokra helyeztem a hangsúlyt. Ez maga után vonta egyrészt a genetikus nézőpont határozottabb érvényesítését, vagyis az identitás belehelyezését a szociokulturális folyamatokba, másrészt az élettörténeti megközelítésmód narratív szemléletét. Az elemzés során az identitást az életesemények révén tagolt és a személyes emlékezetben őrzött élettörténetként értelmezem, vagyis olyan narratív szövegként, mely - Philippe Lejuene interpretálásában - a „ki vagyok én” kérdésre a „hogyan váltam azzá” elbeszéléssel felel.3 Arra törekedtem, hogy az örökösöket beillesszem a múlt és a jelen eseményeibe, a tradicionalitás és a modernitás folyamatába és meghatározzam a szódás identitás alapvető sajátságait a kulturális, társadalmi rendszer mindennapi működésében. A kérdéskör tanulmányozásakor elsősorban az identitástudományok, a kulturális antropológia, a tudásszociológia, és a szociálpszichológia kutatási eredményeit használtam fel az interdiszciplinaritás jegyében.

A teljes írás letöltése