Oktatók

A szakirány célja

Olyan szakemberek képzése, akik

  • értik az írott kulturális és tudományos örökség értékét, fizikai és másolati megőrzésének, áthagyományozásának, nyilvánossá tételének szükségességét;
  • ismerik Európa írott és nyelvi örökségéhez kötődő intézményi hálózatait, ezek működésének mechanizmusait;
  • rendelkeznek azokkal az alapkészségekkel, amelyekkel kezelni tudják a megőrzött örökséget.

A szakirány szükségességének indoklása

A közelmúlt politikai és gazdasági változásai hatására kialakult értékválságban komoly veszélybe kerültek azok az eredmények, amelyeket az európai kulturális közösségek a kultúra nyilvánosságának kivívásával elértek. Egyrészt a magántulajdon szentségének hamis értelmezése miatt szándék mutatkozik a közös használatú kulturális javak magánosítására, másrészt az állami, önkormányzati, egyházi tulajdonú gyűjtemények személyzetének csökkentése azt eredményezi, hogy az örökséget kezelő személyzet szakismeret híján képtelen munkát végezni.

Az elképzelés, hogy majd elektronikusan használható lesz egyszer minden kulturális örökség, sajnos még nagyon távoli, és mire a felelős vezetők áldoznak arra, hogy az írott örökségnek értelmezhető hányada (a mai állapot nem éri el az 5%-ot) digitálisan is megjelenjen hozzáértők által gondozott módon, addigra már nem lesz olyan szakember, aki, akárcsak megközelítő pontosságú leírást tudna adni magáról a dokumentumról, annak metaadatairól.

A politikai felelőtlenség ellensúlyozása érdekében szükséges tehát olyan szakemberek képzése, akik egy adott helyzetben képesek lesznek – újraképzést követően – a majdani feladat megoldására.

Gyűjteménykezelő felsőfokú szakképzettséggel, vagy kiállítás-szervező, netán könyvtáros alapképzettséggel ez a feladat nem végezhető el. Szükség van mesterszintű, szakirányú ismeretekre is.

Fontos kiemelnünk, hogy a majdani oklevél munkaerő-piaci értékét az is növeli, hogy nem csupán könyvtári, hanem közgyűjteményi ismereteket is szereznek a hallgatók. A művelődéstörténeti alapozás mélysége pedig segítheti a kulturális turizmus területén való elhelyezkedést is.

A szakirány feltételezi

  • a kulturális örökség MA első évfolyamán elvégzett kurzusok tartalmát;
  • alapvető történeti és művelődéstörténeti ismereteket meglétét, melyek megszerezhetők bármely társadalom-, bölcsészettudományi, művészeti, jogi, vagy közgazdasági alapképzésen (BA).

 

A szakirány felelőse: Sándor Klára, egyetemi docens

A szakirány táblázatos tanterve

 

Szeminárium/

Óratípus

Tantárgy cím

Kredit

2-3, K

Szóbeliség és írásbeliség a kezdetektől napjainkig (Sándor Klára)

5

2-3, K

A szöveg és a kép viszonya az ókortól napjainkig (Simon Melinda)

5

2-3, K

Az írott örökség gyűjteményei, kialakulásuk, történetük, társadalmi szerepük (Zvara Edina)

5

4, K

A könyvkiadás története az ókortól napjainkig (Zvara Edina)

5

4, K

Könyves hálózatok: kereskedelem, a könyves emberek mozgása, a könyv, mint szellemi áramlatok hordozója (Hegyi Ádám)

5

4, GYJ

Az írott örökség védelme a restaurálástól a digitális másolatokig; adminisztratív és jogi védelem (Hegyi Ádám)

4

4, GYJ

Az írott örökségi intézmények közönségkapcsolatai, kiállítások, múzeumpedagógia (Viskolcz Noémi)

4

4, GYJ

Hazai és nemzetközi együttműködés: közös programok tervezése, szervezése, megvalósítása, az eredmények megismertetése (Viskolcz Noémi)

4

3-4, GYJ

Szakmai gyakorlat

3

 

Összesen

40

 

Képzési forma, tagozat: mesterképzés, nappali és levelező tagozat

Képzési idő: 4 félév, mindkét tagozaton

A képzés célja:

A kulturális örökség Európa nyugati felén meghatározó részét képezi a nemzetgazdaságnak, és mint ilyen, a védelmét ellátó szakemberek kiképzése a felsőoktatás feladata. Magyarországon is egyre inkább teret nyer az felismerés, hogy a kulturális örökség védelme nemcsak kötelesség, hanem a gazdasági erőforrással való gazdálkodás egyik fontos szegmense. Az erre irányuló képzés az egyes örökségi elemeket nem pusztán védelemre szoruló emlékekként kezeli, de fontosnak tartja azok társadalmi-gazdasági hasznosítását, az egyes térségek turisztikai vonzerejét segítő szerepének kialakítását. Ehhez van szükség olyan szakemberekre, akik általános tájékozottsággal és képzettséggel rendelkeznek az integrált örökségvédelem, örökséghasznosítás területén.

Végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve:MA) 

A szakképzettség megnevezése:

  • Okleveles kulturális örökség tanulmányok szakembere (Specialist of Cultural Heritage Studies)

A szakirányok:

  • Kulturális diplomácia
  • Kulturális örökség védelme
  • Írott kulturális örökség

Főbb tantárgyak:

  • Bevezetés a művészettörténetbe, Kulturális antropológia, Összehasonlító művelődés-, gondolkodás- és tudománytörténet, Néprajzi és szellemi kulturális örökség, A kulturális örökség reprodukálása, Az átörökítés technikái, A kulturális örökség menedzselése
  • A magyar kultúra interkulturális bemutatása, Kulturális turizmus, Kultúrpolitika, kulturális diplomácia, Kulturális intézmények finanszírozása
  • Magyarságkép a középkortól napjainkig, A kulturális örökség jogi védelme, Kultúratudományi irányzatok, A közreadás, mint védelem, Az UNESCO világemlékezet programja, Örökségfajták védelme

A szegedi könyvtáros képzés alapvető célja olyan szakemberek képzése, akik az elméleti ismeretek mellett rendelkeznek azokkal a gyakorlati tudnivalókkal, amelyek segítségével ebben a modern könyvtári, informatikai környezetben meg tudnak élni, s ennek maguk is sikeres alakítói lehetnek. A tanulmányok során lehetőség van általános könyvtáros-alapismeretek és jártasságok elsajátítására, és arra, hogy már a speciális képzéseket megalapozó kurzusok elvégzésével ki-ki eldöntse, melyik irányban szeretné folytatni tanulmányait.

Az információs társadalomban kialakuló könyvtári paradigmaváltás egyik jellemzője, hogy a könyvtárak egyre inkább rászorulnak az együttműködésre, az együtt gondolkodásra. Ennek eredményeképpen kialakultak a különböző fizikai helyszíneken létrejött digitális dokumentumokat őrző digitális könyvtárak, a hálózaton található információk között eligazodni segítő virtuális könyvtárak és újabban az online referensz szolgálat is megszületett. A feldolgozásban egyre fontosabb szerepet játszik az osztott katalogizálás, a keresést pedig közös lekérdező felületek, központi adatbázisok segítik. Ebben a modern könyvtári rendszerben a szakot elvégző hallgatók jó eséllyel fogják a helyüket megtalálni.

Második év után a hallgatók 3 szakirány közül választhatnak: könyvtörténeti szakirány, tartalomszolgáltatás szakirány és kiadói ismeretek szakirány.

Az alábbi felsorolás az első két év tárgyairól ad áttekintést:

  • Az 1. szemeszter tárgyai:

Írás-, könyv- és sajtótörténet 1, Informatikai alapok 1., Dokumentumleírás, Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek 1-2., Könyvtártan, a nemzetközi és hazai könyvtári rendszer 1-2., Humán információtudomány 1., Könyvtári gyakorlat 1. (40 óra)

  • A 2. szemeszter tárgyai:

Írás-, könyv- és sajtótörténet 2., Informatikai alapok 2., A kommunikációelmélet alapjai, Számítógépes dokumentumleírás 1., Számítógépes tartalmi feltárás 1, Könyvtártan, dokumentumismeret, Tájékoztatás 1., Az információs szervezet alapjai, Humán információtudomány 2., Könyvtári gyakorlat 2. (40 óra)

  • A 3. szemeszter tárgyai:

Írás-, könyv- és sajtótörténet 3., Olvasásszociológia, Számítógépes dokumentumleírás 2., Számítógépes tartalmi feltárás 2., Könyvtártan, gyűjteményszervezés, A könyvtári menedzsment alapjai 1., Tájékoztatás 2., Digitális könyvtári projektek, Adatbázis-építés 1., A könyvtári gépesítés 1., Könyvtári gyakorlat 3. (40 óra)

  • A 4. szemeszter tárgyai:

Olvasáspszichológia, A könyvtári menedzsment alapjai 2., Tájékoztatás 3., Az Európai Unió információs rendszerének alapjai, Adatbázis-építés 2., Hálózati ismeretek, UNIX, Web-szerkesztés, A könyvtári gépesítés 2., Információs rendszerek, Könyvtári gyakorlat 4. (100 óra)

  • Valamint szemeszterhez nem kötött kötelező tárgyelemek:

Filozófiatörténet, Társadalomismeret, Kommunikációs készségfejlesztés, Speciálkollégium

Hálóterv

A minor képzés arra nyújt lehetőséget, hogy az egyszakos, alapképzéses hallgatók alapszakot választhassanak a főszakjuk mellé. Több okból is megéri minor szakot választani:

− Ha a hallgató főszakja önmagában nem elegendő azon képzettség megszerzésére, melyet célul tűzött ki magának, és egy másik, de közel álló területről is szeretne ismereteket szerezni.

− Ha a hallgató ugyan élénken érdeklődik főszakja iránt, ám a munkapiacot tekintve nagyobb perspektívát lát egy másik szakban.

− Ha a hallgatót más tudományág jobban, vagy az is érdekli, mégsem adná fel az eddig elvégzett éveket, viszont a későbbiekben szívesen orientálódna az adott minor szakhoz kötődő tudományterület felé.

 

A minor képzés célja, hogy a hallgatók elsajátíthassák egy főszakjuktól eltérő terület legfontosabb ismeretanyagát, s esetlegesen a minor képzés befejezése után MA szinten is továbbtanulhassanak a területen. A minor képzésnek a teljes idejű képzés óraszámának legalább 30, legfeljebb 50 százalékát kell elérnie. A képzés optimális esetben (csúszás nélkül) 2 féléves, és 50 kredit értékű, melynek teljesítése a főszakkal párhuzamosan történik.

A képzésre az informatikus könyvtáros szakos hallgatókon kívül minden más képzésben résztvevő hallgató is jelentkezhet. Felvételi vizsga nincs, túljelentkezés esetén a rangsorolás alapja az első félév tanulmányi átlaga. Ha esetleg ez is egyezik, a rangsorolás további alapja a Könyvtár- és informatikai alapismeretek c. kurzus eredménye lesz.

Tanszékünkön a minort választók óráinak döntő részét a könyvtáros törzstárgyak adják, mellyel az általános könyvtáros-alapismereteket és -jártasságokat sajátíthatják el, valamint a szakirány lehetőséget teremt arra, hogy más szakos hallgatók ismereteket szerezzenek szakterületünkön és ezt a tudást alkotó módon kapcsolják össze választott főszakjukkal.

Hálóterv