Oktatók

1. A mesterszak megnevezése: okleveles informatikus könyvtáros

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
- szakképzettség: okleveles informatikus könyvtáros
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master of Library and Information Science

- választható szakirány: tartalomfejlesztő menedzser
- szakirány angol nyelvű megnevezése: content producer

3. Képzési terület: társadalomtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: informatikus könyvtáros alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű könyvtáros, informatikus könyvtáros alapképzési szakok.

4.2. A 11. pontban meghatározott feltételekkel vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6 A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 8-12 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 34-46 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-50 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditek száma: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40 %.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett informatikai és könyvtártudományi ismereteik birtokában az információs társadalom alapintézményeiben: könyvtárakban, gazdasági, üzleti, közigazgatási, államigazgatási, valamint kulturális információszolgáltató intézményekben és központokban, továbbá egyéb informatikus könyvtáros képzettséget igénylő területeken – a korszerű információs technológia teljes eszköztárát hasznosítva – képesek az információs tartalmak előállításával, szervezésével, feldolgozásával, tájékoztatásával kapcsolatos feladatok elvégzésére és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások tervezésére és menedzselésére, a kultúra közvetítésére. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a könyvtár- és információtudomány korszerű elméleti alapismereteit,
– az információkezelés technológiáját,
– az információ gazdaságtanát, pénzügyi és jogi szabályozásának, valamint szabványosításának korszerű elméleti alapismereteit,
– a potenciális könyvtár- és információhasználók szokásainak, igényeinek, elvárásainak felmérésével kapcsolatos alapos szakmai és módszertani ismeretanyagot,
– a tudásreprezentáció hagyományos és modern könyvtári technológiáit (bibliográfiai adatfeldolgozás, az információkereső nyelvek használata, szövegfeldolgozás, stb.),
– a könyvtárak működésével, az informatikai rendszerek és alkalmazások használatával, valamint a tartalomszolgáltatással kapcsolatos jogi szabályozást,
– az információs gazdaság és az információs piac elemző ismeretanyagát,
– a tudományos kutatómunka alapvető módszereit és technikáját, továbbá a tudományos gondolkodás alapjait.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a korszerű internetalapú technológiák alkalmazására, például dinamikus weblapok készítésére,
– a meglevő információk új szempontok szerinti feldolgozására, valamint új információk előállításával hagyományos és webes tartalomszolgáltatás nyújtására,
– hatékony tájékoztatásra és információszolgáltatásra a hagyományos infrmációforrások és a korszerű információs technológiák felhasználásával,
– adatbázisok tervezésére, létrehozására és karbantartására,
– szöveges és multimediális információk archiválására, szervezésére és közreadására elektronikus formában,
– piacképes könyvtári szolgáltatások szervezésére, menedzselésére, működtetésére, minőségbiztosítására és folyamatos fejlesztésére (innovációra),
– a könyvtárakban keletkezett és kezelt információk szolgáltatására a társadalmi elvárásoknak és az információs piac igényeinek megfelelően,
– felhasználói tanácsadásra,
– a megfelelő gyakorlati és menedzsment-technikák alkalmazására a fenntartókkal, piaci szereplőkkel és felhasználókkal való kapcsolatokban,
– az információhasználat eredményeinek értékelésére és kutatások végzésére az információ-menedzsment problémáinak megoldása érdekében,
– az információelemzés és információtervezés módszereinek alkalmazására,
– idegen nyelvek ismeretének birtokában a hazai és a külföldi, a magyar és az idegen nyelvű dokumentumok gyűjtésére, analitikus és szintetikus feldolgozására, tárolására és rendszerezett közreadására,
– a gazdasági, politikai, igazgatási, kulturális, tudományos és más (pl. szolgáltatási, egészségügyi stb.) területeken jelentkező szakirodalmi információs igények magas szintű kielégítésére, számítógépes információs rendszerfejlesztési feladatok végzésére,
– a különböző könyvtártípusok, szaktájékoztatási és dokumentációs intézmények, vállalatok, intézményi részlegek megfelelő végzettséget igénylő munkaköreinek az ellátására,
– külföldi szakmai kapcsolatok építésére,
– az üzleti és közigazgatási információmenedzser, az iskolai könyvtáros és más szakterületek feladatainak az ellátására, informatikai szolgáltatások előállítására, tervezésére, szervezésére és működtetésére, számítógépes szakirodalmi információs és információkereső rendszerek alkalmazására, adaptálására és fejlesztésére,
– tudományos munkavégzésre, önmaguk művelésére és a megszerzett szakműveltség továbbfejlesztésére, megújítására, az újabb tudományos eredmények és eszközök megismerésére és alkalmazására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– személyes képességek: hatékony kommunikáció, felelősségtudat, szolgálatkészség, empátia, önállóság,
– interperszonális készségek: kapcsolatteremtés, szervezés, tárgyalás, csoportban való dolgozás, team-vezetés,
– problémamegoldás: rugalmas és kreatív gondolkodás, soktényezős rendszerek felmérése, összefüggések meglátása, lényeglátás, alternatív gondolkodás,
– szakmai attitűdök: fejlett kritikai érzék, amely lehetővé teszi a könyvtár- és információtudomány egyes területein jelenleg meghonosodott gyakorlat hiányosságainak a feltárását; továbbá megfelelő vita- és kommunikációs készségek a feltárt problémák közös megoldása érdekében; egészséges önbizalom és dinamizmus a munkakör feladatainak elvállalásához; kezdeményező készség új feladatok és az ezekhez szükséges hatáskör kijelöléséhez; döntési képesség konfliktushelyzetekben, valamint felelősségvállalás a kitűzött célok elérése érdekében; képesség és kellő motiváció az állandóan változó társadalmi igények felismerésére, reflexiójára, a folyamatos önképzésre, az életen át tartó tanulásra; megfelelő önismeret, képesség a meglevő tudás és képességek (ön)kritikus értékelésére; minőségtudat és sikerorientáltság; stratégiai látásmód és szolgáltatás-orientáltság.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1 Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 8-12 kredit

a mesterképzési szak képzési profiljához illeszkedő elméleti és gyakorlati alapozó kurzusok (pl. társadalomtörténet, társadalomismeret, kommunikáció, közgazdaságtan, filozófia, jog).

8.2 A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 34-46 kredit

könyvtári szolgáltatások menedzselése, könyvtári feldolgozás és szolgáltatás modern eszközei, tartalomszolgáltatás a könyvtárakban.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 60-70 kredit

differenciált szakmai ismeretek 40-50 kredit

a) választható szakirányok ismeretei: 30-40 kredit

humán informatika (tartalomszolgáltató) szakirány: alkalmazott matematika, számítástudomány, alkalmazott statisztika, informatikai algoritmusok, adat- és rendszermodellek, ismeretalapú technológia, szemantikus Web, adatbányászat, E-learning, E-menedzsment, számítógépes felhasználói ismeretek (ECDL szinten), könyvtári adatbázisok szervezése, elektronikus dokumentumok és formátumok, információgazdaság, olvasásszociológia, -pedagógia és -pszichológia, természetes nyelvű szövegek feldolgozása, a tartalomszolgáltatás jogi keretei, tanulás- és kutatásmódszertan, emberi erőforrás-menedzsment, önismeret, pályaválasztás, karrier, illem, etikett, protokoll könyvtári környezetben, mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásai, az információs rendszerek architektúrái, alakfelismerés, térinformatika, genetikus algoritmusok;

információ- és tudásmenedzsment szakirány: elméleti és menedzsment ismeretek, az információ- és tudásmenedzsment fogalom- és kapcsolatrendszere, információ- és tudásmenedzsment projektek menedzselése, e-tanulás, médiadidaktika, online közösségfejlesztés, tudástechnológiák és eszközök, infokommunikációs rendszerek és hálózatok, információ- és tudásszervezési technológiák, információ- és tudásmenedzsment eszközök, tudástársadalom alkalmazások, szakmai angol;

Internet technológia szakirány: IT stratégia, az információs társadalom stratégiája, jogi és etikai kérdései, stratégiai tervezés, információ- és projektmenedzsment, az információmenedzsment, információmenedzsment a gyakorlatban, projektmenedzsment, a projektmenedzsment gyakorlata, hálózati rendszerek tervezése és fejlesztése, Internet szabványok és protokollok, webszolgáltatások tervezése és fejlesztése, Internet technológia, IT biztonság, adatvédelem, titkosítás, elektronikus kereskedelem, elektronikus kormányzat, adat- és szövegbányászat, szakmai angol;

iskolai könyvtáros szakirány: pedagógiai, pszichológiai törzsanyag, neveléstörténet, neveléselmélet, tantervelmélet, tantervfejlesztés, e-learning, menedzsment és információszervezés, a pedagógiai információ rendszere, az iskolai könyvtár működéséhez szükséges irányítási ismeretek, tudásmenedzsment iskolai környezetben, tananyagszervezés, az iskolai könyvtár vezetése, szolgáltatásmenedzsment, minőségirányítási program (MIP), médiapedagógia, tantárgypedagógia, a gyermek- és ifjúsági irodalom története és sajátosságai, olvasáskutatás, olvasáspedagógia, média- és taneszközismeret, médiaelemzés, médiakutatás;

könyvtári minőségmenedzsment szakirány: hazai és nemzetközi fejlesztési törekvések, minőségirányítási rendszerek és modellek, minőségügyi dokumentáció, szabványok és jogi szabályozás, stratégiai tervezés, erőforrás-gazdálkodás, szakértői, szakfelügyeleti tevékenység, szervezetmenedzsment, teljeskörű minőségmenedzsment, teljesítménymérés, szolgáltatásmenedzsment, használói igényfelmérés, használóképzés, kommunikációs stratégiák, probléma- és konfliktuskezelés, minőségi stratégiák, minőségmenedzsment módszertana, minőségellenőrzés, marketing és projektmenedzsment;

közszolgáltató könyvtáros szakirány: társadalom és közszolgáltatás, hazai és külföldi fejlesztési stratégiák, tudásmenedzsment, kistérségi együttműködés menedzsmentje, közszolgáltató intézményrendszer, hálózatközpontú közszolgáltatási modellek, kettősfunkciójú könyvtárak menedzsmentje, kistelepülések szolgáltatási rendszere, közszolgálati és kulturális adatbázisok és szolgáltatásaik, informatika és webfejlesztés, audiovizuális tartalomszolgáltatás, könyvtárak, teleházak, e-pontok, dokumentumszolgáltatás, e-ügyintézés, jogszabályok, szakfelügyeletek, módszertani ismeretek;

különgyűjtemények szakirány: tematikus különgyűjtemények, zenei gyűjtemények, audiovizuális és elektronikus dokumentumok, helytörténeti gyűjtemények, kis- és aprónyomtatványok, egyedi, speciális szempontú dokumentumok gyűjteménye, különgyűjtemények formai és tartalmi feltárása (retrospektív, kurrens), információ- és tudásszervezési kutatási módszerek és technológiák, állományvédelemi szempontok, megoldások, kiállítás- és rendezvényszervezés, erőforrás-gazdálkodás a digitalizálási folyamatokban, különgyűjtemények projektmenedzsmentje, különgyűjtemények digitalizálása;

médiamatika szakirány: médiakommunikáció, multimédia rendszerek, eContent - uniós irányelvek, programtervezés, szerzői jog, információfeldolgozás, információs folyamatok irányítása, digitális megőrzés, szélessávú szolgáltatások, webszolgáltatások fejlesztése, médiatartalom-menedzsment, virtuális referensz szolgáltatások, tudásmenedzsment;

nyelvészeti informatika szakirány: nyelvészeti alapfogalmak, nyelvészet területei, fonológia, laboratóriumi fonológia, szintaxis, formális nyelvek, szemantika, formális szemantika, pragmatika, bevezetés a mesterséges intelligenciába, szakértői rendszerek, logikai programozás, a kísérletes nyelvészet alapjai, számítógépes szövegfeldolgozás;

orvosi könyvtáros szakirány: orvosi nyelv, élettan, kórélettan alapjai, orvosi szaktájékoztatás, alkalmazott pszichológia, könyvtáros etika, mentordidaktika, tudományos forrásanalízis, értékelemzés, kiadványszerkesztés, bibliometria, az internet szakirányú használata, kutatásszervezés;

régi nyomtatványok feldolgozása szakirány: régi nyomtatványok feltárása, a tartalmi feltáró munka segédletei, európai és magyar könyvtártörténet, szellemi irányzatok története, olvasmánytörténet, a könyvtörténet rokon területei, levéltári és térképészeti ismeretek, az írás és az olvasás története, könyvkiadói stratégiák, a cenzúra története, a könyvillusztráció története, a nyomdatechnika története, antikvár és restaurátori ismeretek, paleográfia, latin nyelv;

szaktudományi (kutatás-fejlesztési) információmenedzser szakirány: a mai magyar makro- és mikrogazdaság, tudománypolitika, könyvtári innovációk a tudományos és kulturális információk menedzselésében, a tájékoztatási intézmények és eszközök itthon és külföldön, orvosi, egészségtudományi tájékoztatás, társadalomtudományi és bölcsészettudományi tájékoztatás, közgazdaságtudományi és jogi tájékoztatás, természettudományi és műszaki tájékoztatás, művészeti tájékoztatás, környezettudományi és agrártudományi tájékoztatás;

tartalomfejlesztő menedzser szakirány: Internet és PR, a ?hálózati társadalom”, non-profit szervezetek menedzsmentje, speciális kollégium, webtechnológia, programozási ismeretek, HTML ismeretek, multimédia ismeretek, hálózati ismeretek, hálózati szolgáltatások, adatbázisok szervezése, digitális szövegek kezelése, strukturált szövegek, metaadatok, teljes szövegű adatbázisok;

üzleti információmenedzser szakirány: piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban, üzleti és jogi ismeretek, professzionális információkutatás- és közvetítés, az üzleti információ elmélete és gyakorlata, korszerű információmenedzsment és marketing módszerek, szervezeti információgazdálkodás, információs tanácsadás, térítéses információszolgáltatás a könyvtárban, forrásszerzési, pályázatkészítési műhelymunka, információvédelmi alapismeretek, vállalkozásalapítás, ügyviteli rendszerek;

webtechnológia szakirány: webfejlesztési irányelvek, adatbázistervezés, SQL, szemantikus Web, névterek, ontológiák, XML, CSS, Flash, design megoldások, CMS megoldások áttekintése, programnyelvek - (PHP/PERL/egyéb), Javascript, AJAX megoldások, keretrendszerek áttekintése, adatbiztonság, e-kereskedelem, e-kormányzat, alkalmazásfejlesztés;

b) szakmai gyakorlat: 10 kredit;

diplomamunka: 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat követelményeit a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg, amelynek kreditértéke 10 kredit.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, továbbá egy alapfokú C típusú nyelvvizsga szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint az informatikus könyvtáros alapképzési szak ismeretköreiből.

Az informatikus könyvtáros alapszak a társadalomtudományi képzési terület társadalomismereti képzési ágához tartozik. A képzés célja olyan szakemberek kibocsátása a munkaerőpiacra, akik rendelkeznek korszerű könyvtár-informatikai ismeretekkel a könyvtár- és tájékoztatásügy, valamint az információközvetítés különböző területein felmerülő könyvtári, információs feladatok megoldására, információs szolgáltatások működtetésére és a számítógépes szakirodalmi rendszerek kezelésére. A könyvtáros szakma az emberek számára általában azt jelenti, hogy a könyvtáros sokat olvashat, állandóan könyvek között van. A informatikus könyvtáros azonban nemcsak könyvekkel, hanem sokféle információhordozóval is foglalkozik: ezek többek között a CD, DVD, időszaki kiadványok és az internet. Az ezekben található információs anyagokat feldolgozza, a bennük fellelt értékeket az olvasók számára is hozzáférhetővé teszi. A szakma gyakorlása során lehetőség van gyerekekkel való foglalkozásra, például az iskolai, illetve gyermekkönyvtárakban, természettudományos, informatikai érdeklődés felhasználására a szakkönyvtárakban. Az informatikus könyvtáros választhat az emberekkel való foglalkozás vagy az elmélyültebb, önálló feladatok megoldása, kutatási tevékenység között. A képzés során a hallgatók megismerkednek az információs társadalom alapvető etikai, jogi problémáival, megszerzik azokat az alapismereteket, amelyek révén képessé válnak a bibliográfiai szektorra háruló új kihívásoknak megfelelni, megismerik az információhordozók típusait, alkalmassá válnak dokumentumok gyűjtésére, feldolgozására, tárolására, közreadására.

Az alapszakra azoknak a szakma iránt érdeklődőknek érdemes jelentkezniük, akik alkalmas az emberekkel való kapcsolat kialakítására és jó kapcsolattartásra, jó kommunikációs és szervezőkészséggel, alapszintű pedagógiai, pszichológiai érzékkel, érdeklődéssel rendelkeznek, jó az együttműködő készségük, kihívásnak tekintik a szolgáltatói tevékenységet, képesek egyéni döntések meghozatalára és csoportmunkára, érdeklődést mutatnak az információfeldolgozás, -tárolás, -visszakeresés folyamata iránt. A képzett szakemberektől elvárható, hogy felismerjék az európai és hazai kulturális örökség különféle könyvtári dokumentumokban található alkotásait és értékeit. A képzés részeként minden hallgatónak teljesítenie kell a kötelező szakmai gyakorlatot; ezt elvégezhetik bármelyik könyvtártípusban vagy információszolgáltató szervezetnél. A végzettek alkalmasak kisebb közművelődési és szakkönyvtárak, valamint az iskolai könyvtárak szolgáltatásainak megszervezésére és irányítására, a nagyobb könyvtárak, információs intézmények önálló szervezeti egységeinek vezetésére, tájékoztatási tevékenység szervezésére.

Az alapszakot végzett informatikus könyvtáros szakemberek bármelyik könyvtártípusban elhelyezkedhetnek, azaz közművelődési, iskolai, illetve szakkönyvtárakban is, de lehetőségük van a profi szférában az információgyűjtés, -feldolgozás területén is megtalálni számításukat.

1. Az alapképzési szak megnevezése: informatikus könyvtáros

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: informatikus könyvtáros (megjelölve a szakirányt)
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Librarian

3. Képzési terület: társadalomtudományi

4. Képzési ág: társadalomismeret

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: -

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditértéke: 35 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 75 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: -

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan informatikus könyvtárosok képzése, akik korszerű könyvtári-informatikai ismeretek birtokában képesek a különböző könyvtártípusok, valamint a szaktájékoztatási feladatokat végző intézmények gyakorlati szaktudást igénylő munkaköreinek betöltésére. Képesek információhordozók, dokumentumok gyűjtésére, feldolgozására, tárolására, közreadására; a könyvtári munka és tájékoztatási tevékenység szervezésére. Felkészültek az információs szolgáltatások működtetésére, számítógépes szakirodalmi információs rendszerek alkalmazására. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában az informatikus könyvtárosok ismerik:

– a hazai és európai uniós könyvtári és információgazdasági stratégiákat, jogi szabályozásokat, intézményrendszereket, programokat;
– a hazai és nemzetközi dokumentumok és információk értékelésével, kiválasztásával, a gyűjteményszervezéssel, a formai és tartalmi feldolgozással, a keresőrendszerek működtetésével, fejlesztésével, valamint a szolgáltatások nyújtásával és tervezésével kapcsolatos alapelveket;
– az informatikai és infokommunikációs eszközök, módszerek, technikák alkalmazásának, hasznosításának lehetőségeit, a számítógépes információs rendszerek alkalmazásával, működtetésével, fejlesztésével, továbbá az elektronikus dokumentumok létrehozásával kapcsolatos alapelveket;
– a különböző tanulási források felhasználását;
– a feladataik ellátásához szükséges szervezési, marketing, kapcsolattartási és –építési, tervezési, projektvezetési, minőségfejlesztési, humán erőforrás fejlesztési alapfogalmakat, alapelveket.

Az alapfokozat birtokában az informatikus könyvtáros képes, illetve alkalmas:

– szakképzettségének megfelelő munkakör ellátására;
– az informatikus könyvtáros munkához szükséges szóbeli, írásbeli, idegen nyelvi, interperszonális és a felhasználókkal való kommunikációs, prezentációs, készségek elsajátítására, fejlesztésére;
– információk rendszerezésére és feldolgozására;
– idegen nyelven és a kommunikáció legújabb eszközeivel kommunikálni; információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmai közönségnek bemutatni;
– az elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;
– vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális szövegek megértésére, értelmezésére.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködési készséggel, minőségtudattal, sikerorientáltsággal, saját tevékenységük kritikus értékelésének képességével, szolgáltatásorientáltsággal, alapvető pedagógiai és andragógiai készségekkel, egyéni döntéshozatalhoz és csoportmunkához szükséges képességgel, szervező- és kezdeményezőkészséggel.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

alapozó ismeretek: 18-25 kredit

kommunikációs készségfejlesztés, filozófia, szociológia, kutatásmódszertan, anyanyelvi képességfejlesztés, könyvtár- és információtudományi ismeretek, kommunikációelmélet alapjai, olvasásszociológia, -pedagógia, -pszichológia, informatikai alapismeretek, írás-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténet;

szakmai törzsanyag: 5-105 kredit

formai feltárás, dokumentumleírás, osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek, tartalmi feltárás, írás-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténet; könyvtártan, könyvtári menedzsment alapjai, tájékoztatás, információforrások, információelmélet, adatbázis-építés és –kezelés, könyvtárgépesítés, információs rendszerek, hálózati ismeretek; pedagógiai, pszichológiai modul; szakmai gyakorlat;

differenciált szakmai ismeretek: 35-50 kredit

pl. elektronikus és digitális, EU információs, felsőoktatási könyvtári, gyermekkönyvtári, iskolai könyvtári, információ- és tudásmenedzsment, könyvtörténeti, közkönyvtári, különgyűjtemények, szakkönyvtári, tartalomszolgáltatás, weblapszerkesztő, -programozó szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök.

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat könyvtárakban és információszolgáltató szervezetekben végzett gyakorlatot foglalja magában, kreditértéke 15 kredit.

10. Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.