Informatikus könyvtáros BA
alkalmazott informatika, adatbázisok, könyvtári informatika, kétféle specializáció
Mindenkit várunk!
Könyvtártudomány MA
intézményvezetői ismeretek, négyféle specializáció
Nem érdemes kihagyni!
Kulturális örökség tanulmányok MA
azoknak, akik nemcsak ismerni, de megismertetni is szeretnék a magyar kultúrát
Érdemes fölfedezni!
Régikönyves szakismeretek
könyvtörténet, régi nyomtatványok kezelése tudományos és szakkönyvtárakban dolgozóknak
Ínyenceknek
Fejlesztő biblioterápia
azoknak, akik jobban szeretnék ismerni magukat és segíteni másoknak abban, hogy ők is jobban ismerjék magukat
Új képzés!

kék oldalak

A kék oldalakon azok a tanulmányokhoz jól hasznosítható szakmai információk, fogalmak találhatók, amelyeket korábbi hallgatóink állítottak össze egyfajta ajándékként utódaiknak, mostani hallgatóiknak. Biztatjuk is azokat, akik nálunk tanulnak: pontosítsák, javítsák, frissítsék, egészítsék ki ezeket az oldalakat! Jól jönnek majd a következő évfolyamoknak is... (Az Alumnira természetesen nem csak emiatt vagyunk büszkék.. smile)

Az itt található könyvtári alapfogalmakat korábbi hallgatóink állították össze – egyfajta ajándék ez a mostani hallgatóknak az Alumnitól. Mostani hallgatóink persze bővíthetik, módosíthatják, kiegészíthetik!


A

abstract: (magyarul: kivonat, rezümé, absztrakt) Valamely dokumentum tartalmáról szóló tájékoztatás, amely röviden összefoglalja a dokumentum valamennyi lényeges állítását. 

adat nyelve: Az a nyelv, amelyen az adatot a dokumentum közli. (L még: Bibliográfia nyelve; Katalógus nyelve)

adatbázis: Számítógépen tárolt információk rendszerezett gyűjteménye, adatmezőkből álló rekordok halmaza. Logikai szerkezettel rendelkező, információk tárolására és visszakeresésére szolgáló számítógépes adatállomány.

adatelem: Olyan információt közlő szó, kifejezés vagy jelcsoport, amely a bibliográfiai leírás valamely adatcsoportjának a része. A rendszer által kezelt legkisebb egység.

adatelhagyás: A dokumentumon közölt leírható, de le nem írt könyvészeti adat. 

adatmező: A számítógépes adatbázisok egyes rekordjainak kisebb részei, amelyek az egyes különálló adatok tárolására szolgálnak. Könyvtárakban egy-egy adatmező vonatkozik pl. a szerzőre, a címre, a tárgyszóra stb.

adattár: Olyan dokumentum, amely konkrét tényeket, információkat tartalmaz.

ágazat: Más néven szekció, szériész (series). Olyan időszaki kiadvány, amely valamely nagyobb témakörbe tartozó folyóirat-jellegű időszaki kiadvány szűkebb témát tárgyaló részeként jelenik meg. Az ágazatok összessége adja a témakör egészét. L. még: alsorozat

ágazati cím: Az összetett cím azon része, amely a közös címük alapján összetartozó, folyóiratjellegű időszaki kiadványok egyikének megkülönböztetésére szolgál. Az időszaki kiadvány megnevezésére a közös címmel együtt alkalmas. L. még: alsorozati cím.

ágazati megjelölés: A folyóirat jellegű időszaki kiadvány közös címét követő, de az ágazati címet megelőző betű. L. még: alsorozati megjelölés

agyag: Az írás anyaga Mezopotámiában. Az agyagtábla a könyv őse. A teleírt táblákat napon kiszárították vagy kiégették.

ajánló bibliográfia: Az olvasók meghatározott csoportja részére készített irodalomjegyzék: Egy tárgyra, tudományágra, korszakra, fogalomkörre, személyre stb. vonatkozó leghasználhatóbb művek jegyzéke. Az ajánlott műveket rendszerint annotáció kíséri.

alárendelő osztályozás: Tájékoztat arról, hogy az osztályozott mű egyes fogalmai milyen viszonyban állnak más művek tárgyát alkotó fogalmakkal. Egyebek között az ETO is ilyen (Egyetemes Tizedes Osztályozás)

alárendelt testületi név: A szervezeti hierarchiát kifejező testületi név.

alcím: A főcímet kiegészítő, magyarázó vagy módosító szó, mondat vagy kifejezés.

alkalmi lap: Valamely alkalomból (például rendezvény), a befejezettség szándékával megjelentetett, mégis az időszaki kiadvány jegyeit viselő dokumentum.

államnév: Az egységes államszervezet földrajzi területének hivatalos, teljes, rendszerint az államformára utaló neve. Az államnév másképp: teljes országnév.

állandósult melléknév: A személy valódi nevével együtt használt, a személy származását, foglalkozását vagy jellemző tulajdonságát jelölő megkülönböztető jelző.

állomány: A könyvtár tulajdonában lévő dokumentumok összessége.

állománymenedzsment: Ez a feladat az állomány tervezésén, gyarapításán és apasztásán kívül magában foglalja a gyűjtőköri kérdések tisztázását, valamint a könyvtár saját állománya és az ODR szolgáltatások közötti munkamegosztás végiggondolását is. A mai viszonyok mellett a könyvtári szolgáltatások rendszerének minden rendszereleme dinamikus: a felhasználói igény- és szükségletstruktúra folyamatosan alakul; így megfelelő működés érdekében szem előtt kell tartanunk a felhasználói igényeket, amelyekről az állományhasználatot vizsgáló felmérések adnak képet.

álnév: A személy által kilétének eltitkolása érdekében, valódi neve helyett alkalmilag használt név. Lásd még: Írói név

álsorozat: Fősorozat keretében megjelenő sorozat.

alsorozati cím: Fősorozat keretében megjelenő sorozat címe.

alsorozati megjelölés: A sorozat jellegű időszaki kiadvány közös címét követő, de az alsorozati címet megelőző betű.

általános bibliográfia: Tartalmi megszorítás nélkül minden szakterületre kiterjedő irodalomjegyzék. Anyaga rendszerint meghatározott dokumentumtípusokra szűkített. További válogatási szempont lehet a kiadványok megjelenési helye, ill. szövegük nyelve, (lásd még nemzeti bibliográfia), valamint a kiadványok megjelenésének időpontja (lásd még kurrens bibliográfia; retrospektív bibliográfia).

American Library Association: Az American Library Association (ALA) az Egyesült Államok könyvtárainak és könyvtárosainak, valamint a könyvtárosképzés nemzeti érdekképviseleti szerve, egyben a világ legnagyobb könyvtáros szakmai szervezete, amely jelenleg hozzávetőlegesen 64 600 tagot számlál. Tagjai zömmel amerikai könyvtárosok, a nemzetközi tagok száma a teljes létszám 3,5%-át teszi ki.

analitikus bibliográfiai leírás: Elemző bibliográfiai leírás.

annotáció: Rövid megjegyzés, felvilágosítás egy fogalomról, címről, egy-egy könyv vagy egyéb dokumentum értékéről, tartalmáról. Hasonlít a - referátumhoz, de szubjektívebb nála

annotált bibliográfia: Olyan rendszerint ajánló bibliográfia, amelynek tételeit annotáció egészíti ki.

anonim: A szerző nevének közlése nélkül megjelent könyv vagy folyóiratcikk. Ha szerzőjét sikerült megállapítani, akkor ezt a bibliográfiai leírásban közölni kell.

ANSI (American National Standards Institute): Mai elnevezése az 1918-ban ASA (American Standard Association), majd USASI (United States of America Standard Institute) néven alapított szabványügyi szervezetnek. Alapvető feladata az USA ipari szabványainak kidolgozása. Az USA képviselője az ISO-ban.

antológia: Gyűjteményes kötet. Több szerző műveiből válogatott és összeállított könyv.

apellatívum: A személy valódi nevét helyettesítő, rendszerint több szóból álló kifejezés, a név körülírása. Lásd még: Írói név.

apokrif: Nem hiteles, vitatható, kétes eredetű, hamis név alatt megjelent mű. Így nevezik elsősorban a Bibliának azokat a részeit, amelyeket az egyházak nem ismernek el hitelesnek illetőleg egyáltalán nem kerültek be a mai Biblia kiadásaiba.

appendix: A függelék, toldalék régi neve. Két fajtája van a szerző magyarázata, műve keletkezéséről és a más szerzőtől származó tanulmány. Leghíresebb Bólyai János appendixe.

átírás: Egy írás jelrendszerének egy másik írás jelrendszerével való betű szerinti (transzliteráció) vagy hangzás szerinti (transzszkripció) helyettesítése.

átmenő számozás: A folyóiratok számozásának olyan módja, amelyben az egymást követő keltezési adatok együttesen szolgálnak a részegységek jelölésére. Az összevont számozástól annyiban különbözik, hogy több, egymást követően megjelent részegységet fog egyetlen új részegység keretébe. Célja, hogy az év végén bekötött folyóirat-részegységek – miután a kötéssel új fizikai megjelenési formát kaptak – folyamatossága követhető legyen.

átültetett cím: A műnek a bibliográfia nyelve szerinti bibliogáfiai gyakorlatban használatos címe.

atyai név: Az apa egyéni nevéből képzett név, amelyet a leszármazott saját nevének elemeként használ.

audiovizuális dokumentum: Azon dokumentumok összefoglaló neve, amelyek hangfelvételt és/vagy mozgóképanyagot tartalmaznak, hordozó anyagukra való tekintet nélkül.

audiovizuális tájékoztatás: Az oktatásnak ismeretterjesztésnek modern formái, ahol az információkat audiovizuális dokumentumok révén közöljük. Használatukhoz különféle berendezések (rádió, TV, magnó, video, lemezjátszó, leolvasó, írásvetítő, LCD, Video projector) szükségesek.

authority fájl: A bibliográfiai rekord visszakeresésére szolgáló besorolási adatok listája.

authority mező: A bibliográfiai rekord visszakeresésére szolgáló besorolási adat.

autobiográfia: Önéletrajz (irodalmi műfaj)


B

beolvadás: Két vagy több időszaki kiadvány egyesülése oly módon, hogy ezek valamelyike változatlanul a korábbi címen jelenik meg, a vele egyesült másik, illetve többi időszaki kiadvány pedig megszűnik.

bérmunka: Külföldi megrendelő részére előállított sajtótermék.

besorolási adat: A tétel valamely részében leírt adat, amelynek segítségével a tétel besorolható a katalógusba, illetve onnan visszakereshető. A besorolási adat megegyezik egy-egy formai visszakeresési szemponttal. A bibliográfiai tétel besorolási adata mindig egységesített, az utalótétel besorolási adata nem egységesített. 

besorolási adat részei: Rendszó, egyéb elem, kiegészítő elem.

betűrendes elhelyezés: Szerzők, ill. címek szerinti raktározás. Az ilyen raktározást teszi mechanikussá a Cutter szám.

betűrendes katalógus: Olyan katalógus, amely a könyvtár állományát a besorolási adatok (szerző, cím, intézmény stb.) betűrendjében tükrözi. A besorolás ennek alapján választ tud adni a következő kérdésekre: mi van meg a könyvtárban, megvan-e egy adott mű, egy műnek milyen kiadásai vannak meg, egy szerzőnek milyen művei vannak meg, a keresett mű hol található meg a raktárban.

betűrendi jel: A könyvek két elemből álló jelzetet kapnak, egy betűt, amely azonos a szerző vagy tárgyi rendszó első betűjével, és egy 2 vagy 3 jegyű számot, amely minden betűn belül újra kezdődik és a szerzők nevének ábécé sorrendjében nő. Ezeket a jeleket a Cutter táblázatok mutatják.

betűszó, mozaikszó vagy poligram (görög): Intézmények, vállalatok, hivatalok nevének kezdőbetűiből vagy csonkított szavaiból alkotott szó, egy hosszabb elnevezés rövidítésére (pl. OSZK)

bibliofil vagy amatőr kiadás: Különleges művészi kiállítású könyv, amely elsősorban - bibliofilek részére készült, különleges papíron, szép kötésben - sok illusztrációval, általában kis példányszámban

bibliofil vagy könyvbarát: Az az ember, aki a könyvek külső, belső értékét egyaránt ismeri, becsüli, s ezeket meghatározott szempontok szerint gyűjti, ilyen szempontok: első kiadások, 1711 előtti magyar könyvek, egy-egy író munkái stb.

bibliográfia (görög) vagy könyvészet: A könyvtári elméletnek és gyakorlatnak az az ága, amely az irodalmi termés nyilvántartásával, tartalmi feltárásával, és módszertanával foglalkozik. Az írásművekről készült jegyzékeket is bibliográfiának nevezzük. A bibliográfiák az állománygyarapítás, a feldolgozás és a tájékoztatás legfontosabb segédeszközei. Fajtái: retrospektív (összefoglaló) és kurrens (folyamatos); teljes és válogató; egyetemes és nemzeti; általános és szak; önálló és rejtett; Dokumentumfajták szerint lehet (könyvek, folyóiratok, zeneművek stb.) szerint tagozódó bibliográfia. Különleges fajtája az ajánló és az annotált bibliográfia.

bibliográfia nyelve: Az a természetes emberi nyelv, amelyen a felhasználó számára a bibliográfia tájékoztató adatait közlik. Célja a bibliográfiában való tájékozódás elősegítése. (L még: Adat nyelve ; Katalógus nyelve)

bibliográfiai adatok: A dokumentumok mindazon jellemző adatai, amelyeknek - a bibliográfiai leírásban való szerepeltetése révén azonosítani lehet a dokumentumokat.

bibliográfiai egység: Az a dokumentum, amelyről a leírás készült, vagyis a leírás tárgya. Lehet fizikailag egyetlen darabból, fizikailag több darabból álló dokumentum és lehet valamely dokumentum fizikailag nem önálló része.

bibliográfiai hivatkozás: Egy könyv, tanulmány vagy cikk megírásánál felhasznált források közlése. Folyamatos szövegben általában csak rövidített alakban jelenik meg, a bővebb adatokat lábjegyzetben, függelékben vagy a fejezetek végén adják meg. A szöveg és a jegyzetek közti kapcsolatokat különféle jelekkel (számok, csillagok stb.) biztosítják.

bibliográfiai kapcsolat: Két vagy több kiadvány egyenértékű vagy alárendeltségi kapcsolata. Ezt kifejezheti például az előzmény vagy a folytatás címe.

bibliográfiai katalógus: A könyvtár állományában meglévő bibliográfiákat sorolja fel, ide értve a rejtett bibliográfiákat is. A felsorolás legcélszerűbben szakrendben történik.

bibliográfiai leírás: A bibliográfiai leírás a dokumentumokról a megfelelő ISBD (az ezt adaptáló nemzeti szabvány) előírásai szerint készített leírás, amely a dokumentumok azonosításához és nyilvántartásba vételéhez szükséges adatokat egységes szerkezetben, formában és sorrendben, általában a dokumentum közlésmódját tükrözve tartalmazza

bibliográfiai szint: A leírásnak a bibliográfiai egység megválasztásától (a leírás tárgyától) függő jellemzője. A leírás bibliográfiai szintje lehet monografikus, összefoglaló vagy analitikus.

bibliográfiai tétel: Katalógus vagy bibliográfia számára készülő, a dokumentum formai és tartalmi adatait szabvány által előírt sorrendben és formában tartalmazó, besorolási adatokkal kiegészített tétel. (Lásd még: Utalótétel; Rekord)

bibliográfiák bibliográfiája vagy másodfokú bibliográfia: A megjelent könyvészeteket, bibliográfiákat sorolja fel, közölheti a jelentősebb nem publikált bibliográfiák és dokumentációs kiadványok adatait is. (referáló lapok, témadokumentációk stb.) 

bibliológia: Könyvismeret, a könyvre vonatkozó ismeretek és tudományok elnevezése (Maurice Line meghatározása)

bibliotéka: A könyvtár görög eredetű latin elnevezése.

biobiliográfia: Életrajzi bibliográfia, személyi bibliográfia.

biográfia: Életrajz

borító: A címoldal-helyettesítők egyike, az elülső borítófedél homlokoldala.

borítócím: Olyan címváltozat, amely a borítón található.

borítófedél: Az időszaki kiadvány, illetve a fűzött könyv részegységét védő lapok összessége. A kiadvány élén álló elülső borítófedélből, a kiadványt lezáró hátsó borítófedélből, illetve esetenként a gerincből áll (borítófedél egyéb oldalai). A borítófedél bármely oldala tartalmazhat bibliográfiai információkat és egyéb közléseket. A borítófedél homlokoldala könyv esetén  az egyéb előzékek, míg  időszaki kiadvány esetén a címoldal-helyettesítők fogalomkörébe tartozik.

braille-írás: Vakok számára készített, a papír felszínéből kiemelkedő, 7 pontból variálható különleges írás, amelyet tapintással olvasnak.

breviárium (latin=mű): Egy-egy író eszmevilágával megismertető mű, amely jellemző idézeteket, kisebb szemelvényeket, tanulmányokat tartalmaz, esetleg az író rövid életrajzát 

brosúra: Általában 48 lapnál vékonyabb terjedelmű füzet.

bulletin: Időszaki jellegű, nem feltétlenül rendszeres megjelenésű, intézmények által kiadott könyv.


C

cédulakatalógus: Könyvtárakban ma már kevésbé használt katalógus forma. Feltüntetik a könyvek Lényeges adatait: szerzőjét, címét, megjelenésének helyét és évét, kiadóját, terjedelmét, a raktári jelzetét a könyv tartalmát kifejező szakrendi jeleket és tárgyszavakat.

cenzúra: Ellenőrző tevékenység a kiadásra vagy terjesztésre kerülő művek fölött. A katolikus egyház alkalmazta először a protestantizmus elleni harcban.

Champollion, Jean Jacques (1790-1832): Francia nyelvész. az óegyiptomi hieroglif írás megteremtője (1822). A megoldáshoz az ún. rosette-i kő felirata vezette.

cím: Könyv vagy folyóirat megjelölésére szolgáló felirat. A könyvön több helyen is szerepelhet, a bibliográfiai leírásban a belső címoldalon levőt vesszük irányadónak. A többi címet járulékos címnek mondjuk, ilyenek a borítékon levő külső cím, gerincre nyomott gerinccím, a mű első lapján látható előzékcím.

címfej: Az időszaki kiadvány címlapja. Tartalmazza a lap címét, jellegét, megjelenési idejét, évfolyamát, számának megnevezését.

címlap: A könyveknek (általában) az első lapja, amely a könyv legfontosabb adatait tartalmazza. Az első oldal neve címoldal, a hátoldal neve verzó.

címlapverzó: A címlap hátoldala. A címlapverzó rendszerint az eredeti címet, a közreműködői adatokat, a copyright szövegét, az ISBN-t, ISSN-t és esetleg a kolofont tartalmazza.

címoldal: A címlap homlokoldala, amely tartalmazza a főcímet, a szerzőségi adatokat, a párhuzamos címet és rendszerit a teljes vagy részleges megjelenési adatokat. Az ezeket az adatokat más-más nyelven megismétlő oldalak mindegyikét címoldalnak kell tekinteni.

címoldal-helyettesítő: Az időszaki kiadvány címoldalt helyettesítő oldala vagy oldalának része: borító, lapfej, szerkesztőségi közlést tartalmazó oldal, a kolofon és a borítófedél egyéb oldalai.

címszó: Lexikonokban, szótárakban a szócikk első szava. Tipográfiailag (más betűtípus vagy kiemelt szedés) kiemelt szó.

címváltozás: A főcím tartós és jelentős megváltozása.

címváltozat: A főcímnek, a párhuzamos címnek, az alcímnek vagy a párhuzamos alcímnek az időszaki kiadvány címoldalán, címoldal-helyettesítőin, előcímlapján, gerincén, élőfején vagy lapalji címszalagján közölt változata, vagy a könyv címoldalán közölt címeknek (főcímnek, párhuzamos címnek, alcímnek, kötetcímnek) az egyéb előzékeken olvasható változata.

CIP (Cataloging in Publication): A címlapverzón a megjelenés előtt közölt bibliográfiai tétel. 

copyright (angol): A szerzői jog védelmének a nemzetközi gyakorlatban elterjedt, angol eredetű elnevezése. A szerzői jog védelme lehet csak egy adott országon belüli, a vonatkozó nemzetközi egyezményhez csatlakozott országok esetében, pedig kölcsönösségen alapuló. A jogvédelmet a Copyright szó (röv. Cop.) vagy pedig a körbe írt C-szimbólum, a jogosult neve és a jogosultság kezdőéve (rendszerint az első kiadás éve) jelöli.

corpus juris (latin): A jog teste: törvénykönyv, törvénytár.

corrigenda (korrigenda, latin): Helyesbítések; ilyen cím alatt sorolják fel a kötet végén vagy a hozzá mellékelt lapon az észrevett jelentősebb sajtóhibákat.

corvinák: Hunyadi Mátyás híres könyvtárából, a Bibliotheca Corvinianából származó kódexek

Corvina (Bibliotheca Corviniana): Mátyás király könyvtára. Állománya 2500 kötet lehetett. Ennél nagyobb gyűjteményt abban a korban csak a Vatikán könyvtára őrzött.

cutter szám vagy betűrendi jel: Cutter, Charles Ami  (1485-1547) amerikai könyvtáros által kidolgozott rendszer a könyvek betűrendes raktározására. Megalkotta  betűrendbe sorolást megkönnyítő -egy betűből és két számjegyből álló betűrendi jelet a Cutter számot. A könyvek két elemből álló jelzetet kapnak, egy betűt, amely azonos a szerző vagy tárgyi rendszó első betűjével, és egy 2 vagy 3 jegyű számot, amely minden betűn belül újra kezdődik és a szerzők nevének ábécé sorrendjében nő. Ezeket a jeleket a Cutter táblázatok mutatják. Ezt a rendszert használják az iskolai és közművelődési hálózatban a szépirodalmi művek raktározásánál, szakirodalmi művek esetében a szakjelzettel egészül ki.

 

CS

családnév: Az egy családba tartozókat jelölő közös tulajdonnév.


D

damnatur (latin): Elítéltetik, az egyház cenzúra tilalma valamely könyv kinyomtatására és terjesztésére.

dedikáció (latin): Ajánlás, a szerző tiszteletének, köszönetének kifejezése a kötet elején valaki vagy valakik iránt.

dekameron (görög): Tíznapi időtartam, az elnevezést Boccaccio tette világhírűvé keretes elbeszéléskötetével, amelyben a szereplők tíz nap alatt száz történetet mondanak el egymásnak. Ma egyéb elbeszélés-gyűjteményeket is dekameron-nak nevezünk.

deskriptor: Bibliográfiai osztályozásra használt kifejezés, egy besorolási állomány eleme. Szigorúbb értelemben a ~ csak egy tezauruszból vett szakkifejezés lehet, amelynek fogalmi környezete is adott (alá- és fölérendelt valamint kapcsolódó fogalmak, szinonimák)

Dewey Tizedes Osztályozás: A tizedes osztályozás eredeti formája, amelyet Melvil Dewey amerikai könyvtáros 1876-ban tett közzé, és amelyet Amerikában és az angol könyvtárak egy részében, azóta is használnak. Rövidítése DC, magyarul TO. Újítása az osztályok kialakításánál a tízes számrendszer alkalmazása. Rendszere bizonyos változtatásokkal az egész világon elterjedt, ezt a változatot hívjuk - Egyetemes Tizedes Osztályozásnak.

dezideráta (latin): Kívánságjegyzék, kartoték-nyilvántartás a könyvtár által beszerezni kívánt vagy az olvasók részéről javasolt dokumentumokról. Ide tartoznak azok a művek, amelyek megrendelését még nem döntötték el, amelyek pillanatnyilag nem kaphatók vagy pedig nincs hitelkeret a megrendelésükre. 

diafilm: Nem hagyományos könyvtári dokumentum. Rendszerint 16 vagy 35 mm széles filmre rögzített álló képsor, amelyet képről képre haladva vetítenek.

dokumentáció: Mindenfajta dokumentum gyűjtése, rendezése és használatra való feltárása az emberi tevékenység minden területéről. Szűkebb értelemben a dokumentáció a szakirodalomra irányul.

dokumentációs nyelv: Információkereső nyelv

dokumentum: Az ismerethordozók általános, összefoglaló neve. A klasszikus ismerethordozókon kívül (könyv, folyóirat stb.) beletartoznak az audiovizuális és elektronikus hordozók egyaránt.

duppozitív: Az a reproduktív anyag, amely a további pozitív kópiák gyártásához szükséges, és az eredeti negatív védelmére szolgál.

 


E

egyéb címadat: A könyv jellegére, műfajára, kiadásának indítékaira vonatkozó, valamely előzéken közölt szó, mondat vagy kifejezés.

egyéni név: A történelmi névhasználatban az egyént azonosító, a modern európai névhasználatban pedig az egyént az azonos családnevűek között megkülönböztető tulajdonnév. Az egyéni név a modern európai névhasználatban – ellentétben a magyar névhasználattal – megelőzi a családnevet.

Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO): Nemzetközi könyvtári osztályozórendszer, amely az ismeretterjesztő és szakdokumentumokat a tartalmuk szerint csoportosítja, és osztályokba rendezi. A hazai könyvtárak nagy része a nemzetközileg elfogadott Egyetemes Tizedes Osztályozás szakjelzeteit alkalmazza. Az ETO számjegyekkel fejezi ki az emberi tudás fogalmait. Nyelvektől és írásmódtól független, ezért az egész világon alkalmazzák Korszerűsítéséről nemzetközi szervezet gondoskodik. Előnye, hogy a felépítése hierarchikus. Szemléletes a fogalmak közötti összefüggés. Kereséskor alá és fölérendelt kifejezéseket is lehet keresni.

Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma (EKK): tudományos, nevelési és oktatási, kulturális tevékenységet és a kulturális örökség megóvását végző közhasznú szervezet. Az EKK az egyetemi könyvtárak és hálózatuk szakmai képviseleti és érdekegyeztető szervezete.(Alapszabály) Az EKK különös figyelemmel kíséri az egyetemi könyvtárakat érintő törvény- és jogszabályalkotást, az egyetemek statútumait; az előkészítő periódusban kialakítja álláspontját, a már hatályos jogszabályokkal kapcsolatban megteszi észrevételeit.

egylépcsős leírás: Olyan szerkezetű bibliográfiai leírás, amelyben a többkötetes könyv egy vagy több kötetének saját kötetadatait és a könyv egészére vonatkozó adatokat az egyes adatcsoportok együttesen tartalmazzák. 

egységesített besorolási adat: Az adat a bibliográfiai tétel leírás részében közölt adatok egységesítési műveletének elvégzése után jön létre. Célja, hogy a személyek, testületek művei, a földrajzi nevek és címek – függetlenül a bibliográfiai leírásban közölt variánsoktól  egy kiválasztott név alatt egy helyen legyenek összegyűjthetők. Ezzel válik lehetővé, hogy a katalógus vagy bibliográfiai tájékoztasson egy bizonyos személy vagy testület könyvtárban meglevő műveiről, egy bizonyos mű kiadásairól, illetve valamely személlyel, testülettel, földrajzi hellyel vagy művel kapcsolatos kiadványokról. 

egységesített cím: A különböző kiadásain eltérő, vagy eltérő alakú címeken megnevezett mű azonosítására besorolási adatként kiválasztott cím. Az egységesített cím lehet eredeti cím, átültetett cím  vagy megállapodásos cím.

egységesített földrajzi név: A földrajzi hely azonosítására a hivatalos térképészeti gyakorlatban elfogadott névnek besorolási adatként kiválasztott magyar nyelvű, részben magyar nyelvű vagy eredeti hivatalos nyelvű alakja.

egységesített személynév: Az a besorolási adatként kiválasztott név, amelyen a személy működését kifejtette, illetve amelyen a nemzeti hovatartozásának megfelelő bibliográfiai gyakorlat a személyt számon tartja.

egységesített testületi név: Az a besorolási adatként kiválasztott név, amelyen a testület  működését kifejti, (amelyen saját kiadványain magát megnevezi), illetve amely néven a testület székhelyének megfelelő bibliográfiai gyakorlat számon tartja.

egységesítő utaló: Olyan önálló utalótétel, amely a személynév, testületi név, cím, földrajzi név nem egységesített alakjától (például a névvariánsoktól) vezet el az egységesített alakhoz. A nem egységesített alakot az egységesített alakkal a lásd szócska kapcsolja össze. A tétel nem tartalmaz bibliográfiai adatokat.

egyszerűsített leírás: A leírás rövidített változata, amelyben meghatározott adatelemek elhagyhatók, az azonos típusú adatelemek, illetve adatok felsorolása fokozottan korlátozható, és az adatelemek közlésmódja egyszerűsíthető.

ékírás: Az ókori Mezopotámiában kifejlődött írásmód. A sumérok találták fel az i.e. 4. évezredben. Az írásjeleket háromszögűre hegyezett náddal vagy fapálcákkal agyagtáblába rótták. A megőrzésre szánt darabokat kiégették, a hosszabb szövegeket tartalmazó táblákat összefűzték. Így maradt ránk a Gilgames eposz szövege is.

elemző vagy analitikus leírás: Bibliográfiai leírás, valamely dokumentum fizikailag el nem különülő részéről (fejezet, cikk, tanulmány stb.) készített önálló bibliográfiai leírás. Közli ennek szerzőjét, címét, utána pedig annak a dokumentumnak az adatait, amelynek része.

elemző vagy analitikus bibliográfia: Könyvészet, amely külön-külön írja le az antológiák, emlékkönyvek gyűjteményes művek (pl. kongresszusok előadásait összefoglaló kiadványok) egyes részeit, a folyóiratok fontosabb tanulmányait.

életrajzi bibliográfia: Egy-egy személynek, írónak, művésznek stb. munkáit és a rá vonatkozó irodalmat sorolja fel.

előbbi cím: A címváltozást megelőző főcím olyan címváltozás esetén, amikor az új főcímen megjelenő időszaki kiadványban az előző főcímen megjelent időszaki kiadvány számozási adatai folytatódnak. L. még: előzmény címe; folytatás címe; utóbbi cím.

előcím: Olyan alcím vagy párhuzamos alcím, amely a kiadványban megelőzi a főcímet.

előcímlap: A címlapot megelőző, bibliográfiai információkat közlő lap.

élőfej: Könyvek, folyóiratok lapjain az első sor feletti, oldalanként, fejezetenként változó cím, amely utal az oldal vagy fejezet tartalmára, s így megkönnyíti a mű használatát. A szótárakban és lexikonokban az oldal első és utolsó szava szerepel élőfejként.

előzmény címe: A címváltozást megelőző főcím olyan címváltozás esetén, amikor az új főcímen megjelenő időszaki kiadványban az előző főcímen megjelent időszaki kiadvány számozási adatai nem folytatódnak. L. még: előbbi cím; folytatás címe; utóbbi cím.

EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület): Erdélyi magyar polgárok és nemesek hozták létre1885-ben Kolozsváron.

enciklopédia: Tematikus elrendezésű kézikönyv. Az információt a lexikonnál nagyobb, összefüggő csoportokban tárgyalja. Alkalmas arra, hogy az egyes tudományágak és eredmények összefüggéseire mutasson rá.

epilógus (görög-latin): Befejezés, utószó, kiegészítő

episztola (görög-latin): Levél; költői levél, levélformában írt költemény. Legismertebb művelői: Horatius, Petőfi, Arany stb.

episztolárium: Levélgyűjtemény, amely lehet kéziratos és nyomtatott anyag

eredeti cím: A kiadvány eredeti nyelvű első kiadásának a címe.

évkönyv: Általában évente, vagy annál ritkábban megjelenő időszaki kiadvány, amelynek rendeltetése egy szakterület vagy testület tudományos eredményeinek, illetve munkásságának rendszeres, áttekinő ismertetése, az ezekre vonatkozó adminisztratív, statisztikai és egyéb – főként összefoglaló – adatok közlése. Az évkönyvek másik, kalendárium jellegű csoportja és a folyóiratok évkönyvei szórakoztató, ismeretterjesztő céllal jelennek meg.

ex libris (latin): A legkülönfélébb eljárással készült kisgrafika, amelyet a könyv tulajdonosának jelzésére a kötés vagy borítólap belső oldalára ragasztanak. Tartalmazza a tulajdonos nevét, esetleg címerét, jelmondatát, valamiféle jelképét A XV. sz. óta ismert, napjainkban rendkívül elterjedt műfaj. Gyűjtésükkel sokan foglalkoznak, a mai ex librisen nagy része a bibliofilek számára készül

explicit (latin): Kódexek, ősnyomtatványok zárószava vagy záró részének, a kolofonnak a kezdete.


F

facieta (latin): Szatirikus tartalmú tréfás történet és az ilyen elbeszéléseket tartalmazó gyűjtemény.

fakszimile (latin): Hasonmás, egy képnek, okmánynak, metszetnek, dokumentumnak az eredetihez teljesen hű sokszorosított mása.

fattyúsor: A szöveg tördelésén egy új oldal első sorába kerülő kimenetsor. Ez csúnyának hat, nyomdászatilag megengedhetetlen. Ezért ezt a sort az előző oldal végére tördelik át, de hogy ott helyet kaphasson, annak szövegét egy sorral rövidíteni kell.

fejezet: Terjedelmesebb művek belső tagozódása, amelyet a fejezetcímek tesznek még észvehetőbbé.

fejléc: Fejezetkezdő oldalak felső szegélyén húzódó, a szedéssel egyenlő szélességű díszítmény.

felelős kiadó: Az a kiadványon megnevezett személy, aki a kiadásért a sajtójogi felelősséget vállalja.

felelős szerkesztő: Könyveknél: a kiadóvállalat alkalmazottja. Hozzá kerülnek a lektor, az ellenőrző szerkesztő véleményei, s ezek alapján ő beszéli meg a szerzővel az esetleges változtatásokat. Elsősorban ő a felelős a nyomdába adott kézirat esztétikai értékéért, tudományos megbízhatóságáért. A sajtóhibák kijavítása után ő adja meg az engedélyt a kinyomtatásra.

felezési idő: A szakirodalom avulásának mérésre szolgáló időegység. Általában években mérhető időtartam, amely alatt valamely dokumentum hivatkozásai alapján megállapított használata a felére csökken. Valamely tudományág dokumentumait vizsgálva kiszámítható az illető diszciplína felezési ideje, amely természetesen annál kisebb érték, minél gyorsabban avuló tudományágról van szó.

felsőoktatási könyvtár: régi intézmény, gyökerei visszanyúlnak egészen Arisztotelész koráig. Feladata az adott oktatási intézmény oktató-nevelő és tudományos tevékenységének kiszolgálása. Az egyik legjelentősebb könyvtárhasználói réteget szolgálják, az egyetemi és főiskolai hallgatókat és oktatókat. A könyvtár szoros kapcsolatban van anyaintézményével, tükrözi annak küldetését, céljait, filozófiáját, kultúráját. Funkciói: az oktatómunka támogatása, a kutatómunka támogatása, szakkönyvtári feladatok, feladatok a könyvtári rendszerben és egyéb felsőoktatási feladatok. Az idő során több fajtája is kialakult.

filmográfia: Tudományos gyűjtés a film alkotóinak (rendező, operatőr, színész stb.) munkáiból, az egyes országok filmterméséből, a filmes műfajokkal és irányzatokkal (filmes stílusirányzat) kapcsolatos adatokból. A filmográfia rendszerezi az életműveket, az egyes iskolák, irányzatok fejlődésének minden fontos állomását. A filmmel foglalkozó szakemberek, de akár a kívülálló érdeklődők számára is támpontot jelent az egyes alkotások értelmezéséhez, különböző életrajzi, társadalmi, történeti stb. összefüggések feltárásához.

folyóirat: Általában szabályos időközökben, két hétnél nem gyakrabban, de legalább évente kétszer megjelenő időszaki kiadvány. Jellemzője, hogy egyes számai (részegységei) több szerzőtől származó cikkeket és egyéb közleményeket tartalmaznak, rendszerint éves összefoglaló címlapjuk és tartalomjegyzékük van. Emellett van ettől eltérő jellegű folyóirat is, amelynek minden részegysége részcímes.

folyóiratkatalógus: Egy-egy könyvtár folyóirat-állományát feltáró betűrendes-, szak-, földrajzi stb. katalógus.

folytatás címe: A címváltozást követő főcím olyan címváltozás esetén, amikor az új főcímen megjelenő időszaki kiadványban az előző főcímen megjelent időszaki kiadvány számozási adatai nem folytatódnak. L. még: előbbi cím; előzmény címe; utóbbi cím.

formai visszakeresési szempont: Személynév, testületi név, földrajzi név, cím, amelyek alapján a tétel a katalógusban elhelyezhető, illetve onnan visszakereshető. 

formátum: A bibliográfiai adatközlés formája. A formátum lehet adatbeviteli, feldolgozási, megjelenítési és csereformátum.

forrás: Minden olyan írott vagy nyomtatott dokumentum, valamint szóbeli közlés, amely hozzásegít valamely probléma vizsgálatához vagy megoldásához. Forráskeresés a források összegyűjtése. A könyvtári gyakorlatban azok a bibliográfiák, kereskedelmi jegyzékek, kritikák, recenziók, amelyek révén valamely könyvtár bibliográfiai értesüléseket szerez tájékoztató munkájához, deziderátáihoz.

forrásdokumentum: Időszaki kiadvány, amelynek valamely részegységében a részdokumentum megjelent.

főcím: A címoldalon közölt olyan szó, mondat, jel vagy kifejezés, amely a könyv tartalmára vonatkozik. 

főlap: Olyan időszaki kiadvány, amelyet egy vagy több, vele párhuzamosan megjelenő, tartalmában alárendelt időszaki kiadvány egészít ki. A kiadványok valamelyike utal összefüggésükre.

földrajzi katalógus: A könyvtár anyagát földrajzi csoportosításban tárja fel.

földrajzi közös alosztás: Az ETO eszköze az azonos szakba tartozó, de más-más földrajzi-topográfiai művek földrajzi-topográfiai hovatartozásának megkülönböztetésére.

fősorozat: Olyan sorozat, amelynek keretében egy vagy több alsorozat jelenik meg.

főtétel: Olyan bibliográfiai tétel, amelynek leírás része teljes leírással készült, tartalmazza az összes lehetséges besorolási adatot és kijelölték rajta a főtétel saját rendszavát.

fragmentum (latin): Megcsonkított, az utókorra csonkán maradt vagy az írótól be nem fejezett mű (töredék) Szimbolikus címe az eszmetöredékeket, gondolatokat, vegyes tárgyú rövid műveket tartalmazó könyvnek Kódextöredék, többnyire többes számban emlegetik (fragmenta). Régi könyvek kötéstábláiból áztatják ki őket.

fülszöveg: A könyv védőborítójának két behajtott oldalára nyomtatott szöveg, amely ismertetést tartalmaz a könyvről, a szerzőről.

 


G

gerinc: A kötéstáblának vagy borítófedélnek a kiadvány testét összefogó része. A gerincen szerepelhet a kiadvány címe (gerinccím, másképp hátcím) és egyéb bibliográfiai információk.

gerinccím: A gerincen található cím.

gesta (latin): középkori történelmi műfaj, amely az eseményeket összefüggően, logikai sorrendben igyekszik elbeszélni. A Magyar Képes Krónika és társai (Anonymus, Kézai stb.) nevük kel ellentétben nem krónikák, hanem gesták.

glossza (görög): A nehezen érthető idegen kifejezésekhez fűzött magyarázó jegyzet Tudományos és nyelvészeti szempontból a régi kéziratok, kódexek, ősnyomtatványok lapjai szélén vagy sorai közt található glosszák közül sok nagyon értékes, mert régen kiveszett szót, fogalmat őrzött meg A hírlapokban megjelenő, vezércikkhez hasonló rövid cikk

glosszárium (görög): Ritka, elavult kifejezések magyarázatát tartalmazó szójegyzék. Könyvek, terjedelmesebb tanulmányok végén a művek legfontosabb kulcsfogalmait értelmező jegyzék

graduale (latin): Középkori liturgikus könyv, amely a misén énekelt karénekeket tartalmazza a gregorián dallamok kottáival együtt

grammatika(görög): Nyelvtan nemcsak a természetes nyelveknek, hanem az információkereső nyelveknek is van grammatikájuk. Az utóbbiaké teljesen egzakt

Gutenberg: Német nyomdász, a mozgatható betűkkel történő könyvnyomtatás feltalálója. Fő munkája a kéthasábos, 42 soros Biblia. Találmányának pontos idejét nem ismerjük.

 

GY

gyűjtőkör: Az a szűkebb-tágabb szakterület, amelynek irodalmát a könyvtár rendszeresen beszerzi. Megkülönböztetünk fő- és mellékgyűjtőkört

gyűjtőköri szabályzat: A gyűjtőkör determinánsa az adott könyvtár funkciója, a könyvtári rendszerben elfoglalt helye, és a szociális környezet, melyben a könyvtár működik. Ezek figyelembevételével a könyvtárak írásban rögzítik az állományalakítás csak rájuk jellemző szempontjait, kereteit. A gyűjtőköri szabályzat a könyvtár működésének egyik alapdokumentuma, funkciójának legfőbb tükrözője. Általában a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) részeként, vagy annak mellékleteként jelenik meg. A könyvtári stratégiai terv egyik legfontosabb eleme, hiszen az intézmény működését hosszútávon meghatározó irat, mely a könyvtár környezetének megatrendjeit is szem előtt tartja.

 


H

Habent sua fata libelli (latin): A könyveknek is megvan a maguk sorsa”. Terentianus Maurus III. századi latin író sokat idézett szállóigéje

hasonlítás: Annak a megállapítása a katalógusban, hogy a megrendelendő mű megvan-e az állományban vagy már a korábban megrendelt, de még be nem érkezett dezideráták között. Elnevezésére régebben a kolláció kifejezést is használták.

hasonmás kiadás: Egy korábban megjelent könyv egészének vagy fő részének képileg hű mása.

hátoldal: A lap baloldali felülete. Lásd még: homlokoldal.

helyi vonatkozású sajtótermék: Helyi vonatkozású sajtóterméknek minősül a helyi kiadvány (az adott településen, a megjelenési helyen kiadott dokumentum), a helyi tartalmú dokumentum (földrajzi vagy közigazgatási helyi személyekre vonatkozó információt hordozó dokumentum), helyi szerzők (az adott településen élő, dokumentumot alkotó, létrehozó személy) munkája, valamint a helyi nyomtatványok (a nem helyi tartalmú és nem helyi kiadványnak minősülő helyi nyomdatermék).

helyismereti bibliográfia: Valamely közigazgatási egységre (pl. megye, város) vagy más földrajzi területre (pl. hegység, sziget) vonatkozó irodalom bibliográfiája.

helyrajzi katalógus: A könyvtár állományának raktári jelzetek szerinti nyilvántartása. Tételei megegyezhetnek a dokumentum főtételeivel, vagy lehetnek annak egyszerűsített változatai Formáját tekintve, lehet kötet- vagy cédulakatalógus, vagy pedig számítógépes nyilvántartás

helyrajzi szám:: A szakrendi jelzet és a betűrendi jelzet együttes alkalmazása a dokumentumok szabadpolcos rendszerben való elhelyezésénél, hogy azok könnyen előkereshetők és visszaoszthatók legyenek.

helységnévtár: Egy ország vagy nagyobb földrajzi egy helységeit sorolja fel a legfontosabb adatok feltüntetésével (lakosság száma, jelentősebb hivatalok, üzemek, vasútállomás stb.)

heraldika (görög): Történelmi segédtudomány A címerek leírásával, szerkezetével és a rájuk vonatkozó szabályokkal foglalkozik.

heurisztikus módszer (görög): Problémamegoldás (pl. irodalom terén) felfedező módszere, amelyben minden tovább lépést a végső eredmény felé való haladás közben születő eredmények értékelése sugall. Ellentéte - az algoritmus útján történő problémamegoldás.

hírlap: Rendszerint naponta, de legalább hetenként egyszer megjelenő időszaki kiadvány (más szóval: napilap, hetilap).

hivatalos testületi név: A testület által saját megjelölésére használt, tulajdonnévnek minősülő szó, szókapcsolat vagy kifejezés, a testület által használt teljes alakjában.

hivatkozás: A felhasznált források közlése.; Ennek megkövetelése a tudományos kutatás, eredményközlés egyik sarkalatos alaptörvénye Történhet szó szerint vagy kivonatosan, de a forrást mindig pontosan, világosan meg kell jelölni

hominima (görög): Azonos alakú, de különböző értelmű szavak Az információkereső nyelvekből ki kell szűrni őket

homlokoldal: A lap jobboldali felülete. 

hungarikum: A szó jelentése magyar mű vagy magyar termék. A könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény meghatározása szerint: Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem.”

HUNRA (Hungarian Reading Association: Magyar Olvasástársaság): Nemzetközi Olvasástársaság tagszervezete; szakmai egyesület, az olvasással foglalkozó szakemberek fóruma. Tagjai könyvtárosok, tanárok, olvasáskutatók, pszichológusok, orvosok, szülők, írók, szerkesztők, nyelvészek, gyógypedagógusok, szociológusok.

 


I

időszaki kiadvány: Olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követő részegységekből (számokból, füzetekből, kötetekből, évfolyamokból stb.) áll. Ezeket rendszerint számozásuk, keltezésük, kronologikus vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól. Az időszaki kiadványok legfontosabb fajtái: hírlap, folyóirat, évkönyv, sorozat, időszakosan megjelenő jelentések, beszámolók, közlemények, tanulmánygyűjtemények és hasonlók, időszakosan megjelenő adat- és címtárak, időszakosan megrendezett konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai.

időszakosság: Az időszaki kiadvány részegységeinek megjelenési gyakorisága.

IFLA (International Federation of Librarian Associations and Institutions - Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) :A világ könyvtáros szakmai egyesületeinek legfőbb érdekképviseleti szerve, az egyesületek, a könyvtárak és a felhasználók érdekeinek és igényeinek legfőbb szószólója.

igazgatási név: Az államigazgatás szempontjából egységnek tekintett földrajzi hely – szükség szerint az igazgatási egység típusát is megjelölő – neve.

illusztráció: A kiadványban levő kép, fénykép, ábra vagy egyéb grafikus ábrázolás, ha annak oldalszámozása beletartozik a szövegoldalak számozásába. Illusztrációnak minősíthetők a táblázatok is.

impaktfaktor: A folyóiratok idézetelemzésen alapuló minősítője valamely szakfolyóirat idézettségét jelző mutató. Az impaktfaktor a folyóirat 2 egymást követő évfolyamában közölt cikkeinek – a cikkek számával arányosított – átlagos idézettsége a rákövetkező 3. tárgyévben. Az érték kiszámítása a Thomson Institute for Scientific Information (korábbi nevén: Institute for Scientific Information, ISI) adatbázisai alapján történik.

impresszum (latin): A nyomdatermékek megjelenési adatai: a megjelenés helye, éve, a kiadó vagy a nyomda neve. Ezeket a bibliográfia leírásban közölni kell

index (latin): A könyvek végén található mutató, amely felsorolja a könyvben szereplő neveket (index nominum), tárgyakat (index rerum), földrajzi fogalmakat (index geographicus), évszámokat (index chronologicus). A folyóiratok tartalomjegyzékének idegen neve

Index librorum prohibitorum: (latin, jelentése: tiltott könyvek jegyzéke) azon könyvek listája, amelyeknek olvasásához a római katolikus egyház nem adta hozzájárulását és hívei számára kifejezetten tiltott. A lista összeállításának az volt a célja, hogy megakadályozzák a teológiailag helytelen, a katolikus hit és erkölcs szempontjából veszedelmes tanok terjedését.

indexelés: Index-kifejezések dokumentumok vagy tárgyak leírásához való rendelése, azzal a céllal, hogy az illető dokumentumok vagy tárgyak az index-kifejezésekkel jelölt fogalmak szerint visszakereshetők legyenek.

indulás: Az adott időszaki kiadvány első részegységének megjelenése.

információ (latin): Minden adat és ismeret, ami a tájékoztatás, tájékozódás. Közvetlen tapasztalat vagy dokumentumok révén megtudunk. Kutatóknak szükséges kiválasztani a releváns információkat Ezért vált nélkülözhetetlenné a számítógépek használata, a számító-gépes információs, információkereső rendszerek kifejlesztése, alkalmazása Az információk tehát három alapvető helyen találhatók: a dokumentumokban, az emberi emlékezetben, számítógépi memóriában

információhordozó: Az az anyag, amely az írott, mondott, mozgással kifejezett, elektronikus jelekkel rögzített - információk rögzítésére a történelem folyamán szolgált (pl. kő, agyag, pergamen, papírusz stb.), vagy szolgál (papír, film, hanglemez,, hangszalag, floppy, winchester, CD-ROM, DVD stb.)

információs menedzsment: (information management) az információs és információs források hatékony tervezése, szervezése és irányítása.

iniciálé: Latin eredetű szó. Jelentése: nagyobb, díszes kezdőbetű, amelyet a kódexekben gyakran színeztek.

irodalomjegyzék: Tudományos és népszerűsítő könyvek végén felsorolja a forrásként használt könyveket, tanulmányokat, és így útmutatást is ad azok számára, akik többet szeretnének tudni a tárgyról.

irodalomkutatás: A tájékoztatásnak az a válfaja, amikor a könyvtáros kérésre a vonatkozó - szakirodalmat (esetenként szépirodalmat is) hosszabb kereséssel felderíti, értékeli-válogatja, majd jegyzék formájában tájékoztatja róla felhasználót. Ld. még információkeresés

írói név: Olyan felvett név, amelyet az író írói munkásságában valódi neve helyett használ.

ISBD (International Standard Bibliographic Description): A bibliográfiai leírás nemzetközileg egységes szabványa

ISBN (International Standard Book Number: Az ISBN egy 13 jegyű szám (a 2007. január 1. előtt kiadott könyveknél 10 jegyű), a könyvek nyilvántartására szolgáló nemzetközi szabványos számrendszerhez tartozó azonosítószám, az International Standard Book Number rövidítése. Az ISBN első kódcsoportja a könyv származási országára vagy nyelvére utal, a második kódcsoport az ISBN Társasághoz társult könyvkiadók kódszámából adódik, a következő kódcsoport a könyv azonosítására, az utolsó számjegy pedig az ellenőrzésre szolgál. Az ISBN-számokhoz automatikusan hozzárendelhető a hasonlóan szabványos, gépek által leolvasható vonalkód is..

iskolai könyvtár: az oktatási intézményekben működő könyvtár. Általában korlátozottan nyilvános könyvtár, amely azt jelenti, hogy elsősorban a fenntartó intézmény (iskola) diákjai, pedagógusai, dolgozói számára érhetők el a szolgáltatásai. A tanároknak és a diákoknak biztosítja az iskolai munkához szükséges dokumentumokat, ez a színtere az önálló könyvhasználat megtanulásának is. Lehet általános iskolai, középiskolai, diákotthoni (kollégiumi), felsőoktatási könyvtár. Kisebb településeken működő iskolai könyvtár elláthatja a közművelődési és az iskolai könyvtári feladatokat is.

ismeretközlő irodalom: A szépirodalom ellentéte. Ide soroljuk az ismeretterjesztő, a szak- és a tankönyvirodalomat és a segédkönyveket.

ismeretterjesztő irodalom: Az ismeretközlő irodalomnak az a része, amely laikusok számára, általában alap- vagy középfokon mutatja be egy-egy tudományos, közéleti, politikai stb. szakterület problémáit.

ISSN (International Standard Serial Number): az időszaki kiadványok nemzetközi azonosító száma. Az ISSN két számcsoport tagolt nyolcjegyű számból áll, az első hét számjegy egy kurrens szám, az utolsó pedig az ún. ellenőrző szám. Az ISSN egy időszaki kiadványt azonosít mindaddig, amíg a kiadvány kulcscíme tartósan és lényegesen meg nem változik. Magyarországon 1977. január 1-én vezették be a használatát.

 


K

Kallimakhosz (Kr.e 310-340): Görög költő és tudós, aki a Ptolemaioszok alexandriai könyvtárának őre volt, és elkészítette a könyvtár katalógusát, összeállította az athéni drámairodalom kronológiáját.

katalógus: Egy adott könyvtár anyagát tárja fel formai és tartalmi ismérvek szerint, a gyűjtemény dokumentumainak rendezett jegyzéke. Lehet leíró (arról tájékoztat, hogy egy adott mű megvan-e a könyvtárban), vagy szakkatalógus (téma szerinti keresést tesz lehetővé) Az információ tárolási módja szerint lehet cédulakatalógus vagy számítógépes katalógus (OPAC).

katalógus nyelve: Az a természetes emberi nyelv, amelyen a felhasználó számára a katalógus tájékoztató adatait közlik. Célja a katalógusban való tájékozódás elősegítése. (L még: Adat nyelve; Bibliográfia nyelve).

KELLÓ (Könyvtárellátó Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. (röviden Könyvtárellátó Nonprofit Kft):. A társaság kulturális tevékenységet végez: állománygyarapítást segítő szakmai és dokumentum-ellátási szolgáltatásokat nyújt a nyilvános- és szakkönyvtárak részére a könyvtári rendszer hatékonyságának és rentabilitásának javítása érdekében.

képi dokumentum: A dokumentumoknak az a fajtája, amely elsősorban kép vagy rajz formájában hordozza az információt (pl. fotó, képeslap).

keresztkatalógus: A leíró (betűrendes) katalógus fajtája. Olyan katalógus, amely egyesíti a szerzői betűrendes és a cím szerinti katalógust.

keresztnév: Lásd: Egyéni név.

kézikönyv: Az egyes tárgykörök, szakterületek átfogó eligazító könyveinek általános neve ide tartoznak a lexikonok és az enciklopédiák is.

kézikönyvtár: Az adott könyvtár lehetőségeihez képest a legfontosabb, legtöbbször nem kölcsönözhető kézikönyvek kiemelt gyűjteménye.

kéziratos dokumentum: A dokumentumok speciális, nem sokszorosított és terjesztett fajtája. Általában kézzel írott, de a modern korban készülhetett írógéppel vagy számítógéppel.

kiadás: Valamely mű azonos szedéséről, egy időben sokszorosított összes példánya. Az új kiadáson fel kell tűntetni, hogy a mű hányadik kiadása ( az első kiadást nem jelzik). A mű egyes kiadásai között lehet tartalmi eltérés, ezért beszélhetünk javított, bővített v. átdolgozott kiadásokról. Egy mű különböző kiadásai eltérő tulajdonságúak, rendeltetésűek lehetnek, pl. különleges gyűjtői igényeket kielégítő ún. bibliofil kiadás, hasonmás vagy fakszimile kiadás, kritikai kiadás, két- vagy többnyelvű (bilingvis vagy poliglott) kiadás. Viszont nem új kiadás az utánnyomás, amely sztereotípia segítségével az eredeti szedésről változatlan formában készül.

kiadásjelzés: Az időszaki kiadvány új kiadására, jellege szerint megnevezett kiadására vagy kiadásváltozatára vonatkozó közlés. A kiadásjelzés rendszerint tartalmazza a kiadás szót (vagy annak nyelvi megfelelőjét), vagy e kifejezéssel kiegészíthető szöveges közlésből áll.

kiadásváltozat: Az időszaki kiadvány címével azonos című, általában egyidejűleg megjelenő, eltérő kiadás. A kiadásváltozatként megjelenő időszaki kiadványok között tartalmi kapcsolat van.

kiadó: Irodalmi, műszaki vagy művészeti munka többszörözésére, közzétételére, forgalomba hozatalára a szerzőtől vagy annak jogutódjától kizárólagos jogot kapó "személy". Nem csak az minősül kiadónak, aki sajtótevékenységgel hivatásszerűen foglalkoznak, hanem minden jogi és természetes személy, aki sajtótermék megalkotásának és előállításának megszervezését saját jogon végzi.

kiegészítő elem: A besorolási adat kerek zárójelpárban közölt része, amely lehet kronológikus vagy szöveges. Kiegészítő adatot közöl a személynévről, testületi névről, földrajzi névről vagy címről.

kísérő anyag: Olyan dokumentum-, vagy egyéb, nem dokumentum jellegű anyag, amely a kiadvány járulékos része, általában vele együtt használandó, bár rendszerint a kiadványtól fizikailag elkülönül. Azonos értelmű a melléklettel.

kiválás: Az időszaki kiadványnak egy vagy több időszaki kiadványra bomlása oly módon, hogy az időszaki kiadványok valamelyike a korábbi időszaki kiadvány címén, a kivált másik pedig új címen jelenik meg.

kódex: Kézzel írt könyv, amely a 4-14. században keletkezett. Anyaga eleinte pergamen, a 13. századtól papír is. Két fatábla közé erősítették, innen a neve (caudex = fatörzs). Tartalma változatos, de legtöbbször egyházi vonatkozású.

kódnyelv, kódrendszer: Az adatoknak egyezményes módon (szám, betű, stb.) történő rögzítésére szolgáló rendszer (jelkészlet és jelegyüttes) alkalmazási szabályainak az összessége.

kolofon: A könyv előállításával kapcsolatos technikai, jórészt a nyomdai munkákkal kapcsolatos adatokat tartalmazza: a könyv technikai létrehozásában közreműködő személyek (kiadó igazgatója, felelős szerk. stb.), a könyv műszaki adatai (példányszám, terjedelem, mellékletek stb.), a nyomdai adatok (nyomda neve, székhelye, nyomdai munka táskaszáma, kiadás száma, utánnyomás jelölés stb.).

kommüniké: Hivatalos szerv, hivatalos párt közleménye, nyilatkozata, valamely esemény magyarázata.

kompatibilitás: különböző rendszerek közvetlen, előzetes adaptálást nem kívánó összeilleszthetősége.

konfiguráció: Egymással összekapcsolt és önálló működésre programozott, egyetlen rendszert alkotó gépek együttese az informatikai központokban, hálózatokban.

könyv: Olyan kiadvány, amely megjelenési módját tekintve nem időszakos, hanem egy kötetben vagy meghatározott számú kötetben befejezett egész, és amely rendszerint szabad szemmel olvasható szöveg, illetve illusztrációkat tartalmaz. A könyv fogalmi körébe tartoznak a közhasználatú elnevezéssel minikönyvnek, albumnak, füzetnek, jegyzetnek, különlenyomatnak stb. nevezett sajtótermékek is.

könyvhibák: A könyvelőállítása során keletkezett hibák, amelyek csorbítják a könyv szépségét, csökkentik értékét, károsan befolyásolják használhatóságát. A könyv hibái adódhatnak: szerkesztési munkák során, szedés során, tördeléssel kapcsolatosan, nyomás során és a kötés folyamán.

könyvtár: A könyvtár elnevezése a római korból származik. A görög Bibliothecal főnévből ered. Byblos = könyvek Théké = tartó, láda, raktár A könyvtár fogalmának számos változata ismert. Hagyományos: nagyobb mennyiségű könyvek rendszerezett, közhasználatra szánt gyűjteménye. Modernebb: olyan szolgáltató intézmény, ahol a dokumentumokat és a bennük lévő információkat gyűjtik, feltárják, megőrzik és szolgáltatják. INFORMÁCIÓTÁR

könyvtári hálózat: A könyvtárak különböző típusai rendszert alkotnak. Könyvtári hálózatba az azonos fenntartójú vagy hasonló feladatkörű könyvtárak tömörülnek. Hálózatot alkotnak a közművelődési könyvtárak megyénként, illetve a fővárosban; az iskolai könyvtárak megyénként; a felsőoktatási könyvtárak intézményenként; a szakkönyvtárak tudományterületenként. A könyvtári rendszer lényege, hogy bármelyik könyvtárból elérhető az adott hálózat össze szolgáltatása. A hálózat tagjait információs csatornák kötik össze, amelyek lehetővé teszik az igények, információk közvetítését a könyvtárak között.

könyvtári osztályozás: Osztályozásnak nevezzük azokat a manuális vagy gépi eljárásokat, amelyek segítségével különbséget teszünk egy sokaság tagjai között. A különbség megállapítása attól függ, hogy milyen célból állunk neki az egy kalap alá vett dolgok valamilyen elnevezéssel (kategória) való rendszerezett (szisztematikus) társításának. A leggyakoribb cél, hogy leltárba vegyük egy tudomány, szakterület témáját alkotó elemek körét, és valamilyen technikával tükrözzük ezeknek az elemeknek a viszonyát. Ez a technika leginkább az egyszerű lista, vagy máskor strukturált (hierarchikus, esetenként számozással is azonosított) jegyzék, felsorolás lehetőleg azonos helyen és időben – közvetlenül vagy közvetve utalva (összepárosítva) a kategorizálandó elemekkel.

könyvtári raktározás: A különféle könyvtárak felépítése és belső rendje eltér. Meghatározza ezt az állomány mérete és összetétele. Ez alapján beszélünk zárt raktáras és szabadpolcos rendszerről. A lényegi különbség abból adódik, hogy az olvasótermekben, a kölcsönzőben szabadon hozzáférhető-e a könyvtári állomány nagyobbik része, vagy a dokumentumok tetemes része zárt raktárban van, ahova az olvasók nem mehetnek be.

könyvtári tájékoztatás: A könyvtári tájékoztatás dokumentumokra, információhordozókra épülő, azok ismerettartalmát hasznosító tevékenység. A tájékoztatás teremt kapcsolatot az olvasók információszükséglete és a könyvtár információforrásai között.

könyvtárközi kölcsönzés: A szolgáltatás célja a könyvtár gyűjteményében nem található dokumentumok hozzáférhetővé tétele olvasóinknak más könyvtárak állományából. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kialakított és támogatott olyan szolgáltatási rendszer, amely az országos lelőhely-nyilvántartás segítségével a könyvtárakon keresztül biztosítja a könyvtárhasználók számára a könyvtári dokumentumok hozzáférhetőségét.

könyvtártudomány: A könyvtártudomány tárgya az információforrások (a könyvek, dokumentumok, rögzített ismeretek) összegyűjtése, rendszerezése, feldolgozása, tárolása, megőrzése, visszakeresése és használatuk biztosítása. E kérdéskörök legtöbbször könyvtári tevékenységekhez kapcsolódnak, de felmerülhetnek egy-egy bibliográfia megszerkesztése, szakirodalmi adatbázis megtervezése vagy valamely információs rendszer használatának vonatkozásában is.

kötelespéldány: A kötelespéldány szolgáltatás az egy adott országban kiadott dokumentumok egy példányának ingyenes átadását jelenti az állam által megnevezett közintézmény részére. A tudományos célú, ingyenes kötelespéldány szolgáltatás célja a sajtótermékek nemzeti könyvtári gyűjtése és megőrzése, nemzeti bibliográfiai nyilvántartása és statisztikai számbavétele, valamint a könyvtári rendszerben történő hozzáférhetővé tétele. Magyarországon az 1802-ben alapított Országos Széchenyi Könyvtár már 1804-től kezdődően részesül köteles példányban.

kötésváltozatok, kötésfajták: Papírkötés: a kötéstábla és a gerinc papírossal van borítva. Félvászon-kötés: a gerincet esetleg a kötéstábla sarkait vászon borítja, a kötéstábla többi része papírborítású. Egészvászon-kötés: a kötéstábla egész felületét és a gerincet is vászonnal vonják be. Félbőr-kötés: a gerinc, esetleg a sarkok bőrrel borítottak, a kötéstábla többi része vászon vagy papír. Egészbőr-kötés: a gerinc és a kötéstábla bőrrel borított. Egyre gyakoribbak a különböző műanyag-kötések, a lemosható fólia bevonat, és a bőrhöz hasonló nylkötés.

kötet: A többkötetes könyv valamely részegységének a megnevezése, amely a könyv egészére vonatkozó bibliográfiai adatokon kívül a saját, megkülönböztető adatait is tartalmazza. Mindenképp van kötetjelzése, kötetcíme, impresszuma és kolofonja. Rendszerint az oldalszámozása is önálló.

kötetjelzés: A többkötetes könyvön belül a kötetek sorrendjét kifejező megkülönböztető megjelölés.

közhasznú információ szolgáltatás: Az egyes könyvtárakban elérhető ún. Közhasznú Információ Szolgáltatás az emberek mindennapi életviteléhez szükséges információkat közvetíti a használók felé. Ezen információkat a helyben rendelkezésre álló közhasznú információforrások összegyűjtésével, kiegészítésével, rendszerezésével tudja szolgáltatni. A közhasznú információforrások a gyors tájékozódás eszközei. Ebbe a körbe tartoznak az önkormányzati, kormányzati, jogi információk, fogyasztói információk (üzletek, cégek, mesterek) oktatással, pályaválasztással, továbbképzéssel, pályázatírással kapcsolatos információk, turisztikai információk.

közkeletű testületi név: A hivatalos testületi névnek a közhasználatban meghonosodott rövid változata.

közművelődési könyvtár: Általános gyűjtőkörű könyvtár, azaz az összes tudományterület irodalmát és a szépirodalmat gyűjti. A gyűjtőkör mélységet a könyvtár típusa határozza meg: a községi könyvtárak a tájékoztatáshoz, ismeretközléshez legszükségesebb műveket szerzik be, míg a nagyobb városi és/vagy megyei könyvtárak inkább törekszenek a teljességre. Mindez természetesen a használói igényekhez és az adott könyvtár anyagi lehetőségeihez igazodik. Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumokat is gyűjt. Szolgáltatásai általában: helyben olvasás, kölcsönzés, tájékoztatás, reprodukció, előjegyzés, könyvtárközi kölcsönzés, téma- és irodalomfigyelés, adatszolgáltatás. Bárki számára igénybe vehető könyvtár. Tudományos és szakkönyvtári feladatokat is elláthat. Típusai: megyei könyvtárak, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; városi könyvtárak; községi könyvtárak.

közös cím: Az összetett cím azon része, amely egyes időszaki kiadványok (ágazatok, alsorozatok) összetartozásának jelzésére szolgál. Közös címe lehet a folytatásokban összetett címmel megjelenő részdokumentumnak is. Ebben az esetben a részdokumentum főcímének az a része, amely az összetartozó részletek együttes megnevezésére szolgál.

közreadó: Olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány szellemi tartalmáért felelős, ezért a leírásban a szerzőségi közlés része.

közreműködő: Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány tartalmának létrehozásában részt vesz és a szerzőhöz képest alárendelt, illetve járulékos szerepet tölt be.

kriptonima: Fedőnév, írói álnév.

kritika (görög-latin): Bírálat, olyan könyvismertetés, amelynek lényege az értékelés, a mű alapos elemzése, erényeinek, hibáinak bemutatása.

krónika (görög-latin): Középkori műfaj, amely egy-egy ország, város, kolostor stb. Történetét szigorú időrendben oksági összefüggések nélkül beszéli el.

kulcscím: Az időszaki kiadvány azonosítása és nyilvántartása céljából megállapított cím.

kumuláció (latin): Összegyűjtés A kumulatív bibliográfia és index hosszabb időszak (1, 5,10 év stb) alatt megjelent - kurrens bibliográfiák, illetve tartalomjegyzékek (indexek) anyagát közli egységes szerkezetben.

kuriózum (latin): Furcsa, érdekes, különleges könyv

kurrens időszaki kiadvány: Folyamatosan megjelenő, élő folyóirat, hírlap, bibliográfia stb.

különszám: Folyóiratok, hírlapok, évkönyvek olyan részegysége, amely valami különleges okból vagy alkalomból, e kiadványok állandó tárgykörétől vagy terjedelmétől többnyire eltérő módon rendszerint más számozással jelenik meg.

 


L

lábjegyzet: a szövegoldal alján elhelyezett jegyzet

lapalji címszalag: A kiadvány szövegoldalainak alsó szegélyén szalagszerűen elhelyezkedő, bibliográfiai információkat tartalmazó közlés. Nem minősül címoldal-helyettesítőnek, de egyes adatelemek leírásakor főforrásként kell figyelembe venni. L. még: címoldal-helyettesítő.

lapfej: Az időszaki kiadvány részegységeinek rendszerint első oldalán található, a szöveget megelőző, tipográfiailag kiemelt rész. A lapfej a főcímet, a párhuzamos címet, általában az alcímet, illetve a kiadvány azonosítása szempontjából fontos egyéb információkat vízszintesen vagy függőlegesen elhelyezve (hosszanti lapfej) tartalmazza. Címoldal-helyettesítőnek minősül.

leíró katalógus: Formai jegyek (személynév, testületi név, földrajzi név, cím) alapján betűrend szerint szerkesztett katalógus. (A betűrendes katalógusnál szűkebb fogalom! L. ott).

lektor (latin): Szakember, aki a kiadásra szánt könyveket, folyóiratcikkeket szakmailag ellenőrzi, értékeli, megvizsgálja az egyes részek helyes arányát, a közölt adatok hitelességét és ezek alapján javaslatot tesz a kiadásra.

lektür (francia): könnyen olvasható, mélyebb gondolkodásra nem késztető szórakoztató mű

leporello: Mozart Don Juanjának egyik szereplőjéről elnevezett harmonikaszerűen összehajtható és szétnyitható könyv. Gerince nincs, anyaga karton.

lexikon: Az ismereteket mindig betűrendbe szedő rövid címszavakban tárgyaló általános vagy speciális kézikönyv.

lezárt leírás: A dokumentum összefoglaló vagy monografikus szintű leírása, amelyben a leírt adatok további kiegészítést nem igényelnek.

ligator (latin): Középkori kolostorokban a könyvkötő barát.

linotype: Sorszedő gép. A matricák segítségével ólombetűkből egész sort önt ki.

litográfia vagy kőnyomtatás: A legősibb nyomtatási eljárás.


M

magyarázatos utaló: Olyan önálló utalótétel, amely két besorolási adatot úgy kapcsol össze, hogy a “lásd” szócskán kívül magyarázatot is fűz hozzá, jelezve ezzel a besorolási adat formájának nem kizárólagos voltát. 

manuscriptum (latin): Kézirat

másodfokú bibliográfia: A bibliográfiák bibliográfiája.

megállapodásos cím: Egységesített címként használt, a dokumentum (mű) műfaját, illetve gyűjteményes jellegét a bibliográfia, a katalógus, a dokumentációs szolgáltatás nyelvén megjelölő szó vagy kifejezés.

megjelenési részegység: Az időszaki kiadványnak a legalacsonyabb szintű számozással megjelenő és fizikailag önálló egysége.

megkülönböztető cím: A mű egyedi azonosítására alkalmas cím.

megszólító cím: A személy nemét vagy/és családi állapotát jelölő, a társadalmi érintkezésben a személy neve mellett használt szó vagy szórövidítés.

megszűnés: Az adott időszaki kiadvány megjelenésének lezárulása utolsó részegységének megszűnésével. Az időszaki kiadvány megszűnik, ha a megszűnést ő maga bejelenti, vagy ha a megszűnés ténye más időszaki kiadvány, kézikönyv vagy egyéb hitelt érdemlő forrás közlése alapján megállapítható. Hitelt érdemlő forrásnak tekinthető a közreadó testületnek, a szerkesztőnek, a kiadónak vagy a nyomdának az időszaki kiadvány megszűnését bejelentő közlése.

melléklap: Olyan időszaki kiadvány, amely egy másik időszaki kiadványnak, a főlapnak alárendelten jelenik meg és annak tartalmát kiegészíti. A melléklapnak saját címe, azt feltüntető címoldala vagy címoldal-helyettesítője és önálló számozási adata van. A melléklap önállóan terjeszthető. A főlap, illetve a melléklap valamelyike utal a két időszaki kiadvány ilyen jellegű összefüggésére. 

melléklet: Dokumentumjellegű kísérő anyag. A melléklet kísérheti az időszaki kiadványt rendszeresen (állandó melléklet) vagy kapcsolódhat hozzá alkalmilag. Az állandó mellékletnek lehet állandó saját címe és számozási adata, de nem terjeszthető önállóan. A főlap és a melléklet között bibliográfiai kapcsolat áll fenn.

melléktétel: Olyan bibliográfiai tétel, amelynek leírás része készülhet egyszerűsített leírással is (ez csupán lehetőség!). Kötelező rajta feltüntetni a főtétel első besorolási adatát és a melléktétel saját besorolási adatát, amelyben kijelölik a rendszót. Sok esetben azonban a melléktétel adattartalmában megegyezik a főtétellel. A különbség annyi, hogy a melléktételen a melléktétel saját rendszavát jelölik ki és a tételen megkülönböztető jelzést tesznek a főtétel rendszava elé. A melléktétel típusai: közreműködői, címszerinti, tárgyi, kapcsolatteremtő melléktétel.

mindenkori első vagy utolsó részegység: Az időszaki kiadvány első vagy utolsó részegysége, ha a leírás tárgya az időszaki kiadvány egésze vagy részegységeinek egy csoportja

miniatúra: Apró, kis alakú képek. Eredetileg a kódexek nagyobb alakú, díszes kezdőbetűit nevezték így.

minősítő névelőzék: A névelőzékes családnév első elemévé vált, eredeti jelentésében rokonsági kapcsolatot kifejező, vagy vallási melléknévként használt szó vagy szórövidítés.

miscellánea vagy miszcellánea (latin): Keverék, egyveleg, különféle vegyes tartalmú munkák címe

missale (misszálé, latin): Misekönyv tartalmazza a mise szövegének állandó és változó részeit. Mai formájában a XII. Századtól terjed el A középkori missale általában pompás kiállításban készült kódex vagy nyomtatvány.

misszilis (latin) vagy elküldött levél: Élő személyhez intézett írás; értéke függ a tartalmától és az író személyétől (életrajzi adatokat közöl, közérdekű eseményekről tájékoztat, értesít az író gondolkodásmódjáról, terveiről stb.) Megkülönböztetendő tőle a levél, mint irodalmi műfaj 

MKE (A Magyar Könyvtárosok Egyesülete): a könyvtárosok és szakinformációs tevékenységet végzők, a könyvtárak és szakinformációs intézmények országos hatáskörű, civil, non-profit szervezete.

MNB (Magyar Nemzeti Bibliográfia): olyan bibliográfia, amely a nemzeti dokumentumokat, hungarikumokat regisztrálja. Egy adott ország területén megjelent dokumentumok (területi szempont szerint), egy adott ország nyelvén megjelent művek bárhol a világon (nyelvi szempont szerint), az adott nemzethez tartozó személyek által írt művek, bárhol a világon és bármely nyelven (személyi szempont szerint), egy adott országra, nemzetre; annak kultúrájára, történelmére, művészetére, nyelvére vonatkozó művek, bárhol és bármilyen nyelven jelent is meg, akárki írta is (tartalmi, etnikai szempont szerint).

MOKSZ (A Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége):Orvosi és/vagy egészségügyi gyűjtőkörű könyvtárak egyenlőségen alapuló önkéntesen létrehozott egyesülete.

monográfia: Egy meghatározott témát, valamely tudományág vagy szakma körülhatárolt részét, földrajzi egységet, alkotói életpályát kimerítően tárgyaló, nagyobb terjedelmű tudományos mű.

monografikus szintű leírás: Egyetlen fizikai egységből álló könyvről készített lezárt leírás. Ez lehet egykötetes könyv vagy többkötetes könyv egy kötete.

MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára): Ez egy online bibliográfiai adatbázis. A programot az MTA Kutatásszervezési Intézete működteti. Az adatbázis építésében résztvevő intézmények valamennyi kutatója tudományos munkásságát, tudományos teljesítményét jellemző adat ellenőrzött módon bekerül az adatbázisba. Ugyancsak bekerülnek e tudományos munkákra vonatkozó hivatkozások is, valamint minden olyan adat, amelyeket figyelembe vesznek különböző döntéseknél (pályázat elbírálása, egyetemi tanári kinevezés stb.). A program működtetői abban reménykednek, hogy az adatbázisban minden magyar tudományos munka megjelenik. Az adatbázisban „gyorskeresés” és részletes keresés lehetséges. A találati lista tartalmazza a legfontosabb könyvészeti adatokat, illetve cikk esetében a folyóiratra és a megjelenésre vonatkozó adatokat, az idézettségi számot, valamint az on-line hozzáférés esetében a linket..

muzeális anyag: Valamilyen szempontból különösen értékes vagy ritka állományrész A könyvtár fokozott gonddal őrzi és használatát csak korlátozott mértékben, különleges feltételekkel engedélyezi. A muzeális dokumentumok többnyire nem kölcsönözhetők

művésznév: Azonos értelmű az írói névvel. Lásd ott.


 

N

napilap: Naponta megjelenő lap, amely bel- és külpolitikai, közéleti és egyéb eseményekről szóló információt tartalmaz

nemesi cím: Uralkodói okmányban adományozott és a társadalmi hierarchián belüli rangot jelölő, a személy neve, illetve nemesi előneve mellett használt cím. (Báró, herceg, gróf, stb.)

nemesi előnév: A nemesi birtoknak, vagy a család származási, illetve lakóhelyének föld-rajzi nevéből képzett, a nemességet adományozó uralkodói okmány feljogosítása alapján használt név.

nemzeti könyvtár: A nemzeti könyvtár minden országban az az intézmény, melynek kötelessége az ország írott dokumentumainak gyűjtése és megőrzése az utókor számára. Emellett feladata a retrospektív bibliográfia ellenőrzése és a könyvtáros képzésben való részvétel. Magyarország nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár.

névelőzékes családnév: Olyan családnév, amelynek első eleme külön szóként írott vagy kötőjellel kapcsolódó névelő, előljáró, kötőszó, ezek együttese, vagy pedig minősí-tő névelőzék.

névmutató: A könyvben szereplő jelentősebb személynevek betűrendes felsorolása. A névmutató feltünteti azokat az oldalszámokat is, ahol említést tesznek, vagy bővebben szólnak az adott személyről.

numizmatika (görög-latin): Régi pénzekkel és érmékkel foglalkozó tudomány.

 

NY

nyelvemlék: Régebbi korból származó írott vagy nyomtatott feljegyzés, amely sok régebbi nyelvformát, vagy ma már nem használt szavakat örökít meg. Több típusuk van: idegen nyelvű szövegben szórványosan előforduló szava, glosszák, gondolatsorok, szójegyzékek, hosszabb összefüggő szövegek.

nyilvános könyvtár: Nyilvános könyvtárak - mindenki látogathatja kortól, nemtől, etnikai hovatartozástól függetlenül és igénybe veheti szolgáltatásait, általános gyűjtőkörű könyvtárak - gyűjtőkörük minden területre kiterjed. Tájékoztatást ad a használható dokumentumokról. Rendezvényeket, programokat szervez.

nyilvános közlés: A sajtótermékek árusítása, szétküldése, kézbesítés, üzletszerű kölcsönzése, ingyenes szétosztása, bemutatása nyilvánosság előtt, sugárzása vagy vezetékes továbbítása. (Lényegében a sajtótermék eljuttatása a címzetthez.)

nyitólap: Egy intézmény vagy magánszemély internetes területének kezdő vagy fő oldala, mely rendszerint az ott található információk valamiféle tartalomjegyzékét is jelenti. A nyitólap, honlap rendszerint tulajdonosának bemutatását és/vagy szolgáltatásait tartalmazza, és gyakran kiindulópontként is szolgál számára az Interneten való eligazodáshoz.

nyitott leírás: Az időszaki kiadvány olyan összefoglaló szintű leírása, amelynek befejezetlenségét az jelzi, hogy egyes adatai még kiegészítést igényelnek.

nyomtatott dokumentum:: A dokumentumoknak azon fajtái, amelyeket valamilyen technikával nagyobb példányszámba sokszorosítottak, s terjesztésre szántak. Ide tartozik elsősorban a könyv, a folyóirat és az újság.

nyomtatott katalógus: Az állomány egészéről vagy egy részéről készített katalógus nyomtatott formában való kiadása.

 


O

olvasójegy: A könyvtári szolgáltatások használatához szükséges dokumentum. Általában tartalmazza az olvasó nevét, lakcímét és az olvasójegy számát, valamint az érvényességi idejét. Különböző könyvtárak az általános olvasójegy mellett - különböző szolgáltatásokhoz használatához - speciális olvasójegyeket is kiállíthatnak. Ilyenek például a következők: Regisztrációs olvasójegy: a könyvtár területén helyben használhatók ingyenes regisztrációs olvasójeggyel. Emelt szintű olvasójegy: a zenei- és videó gyűjtemény, valamint a könyvek, folyóiratok kölcsönzéséhez. Napijegy: azoknak az olvasóknak, akik csak egy napra kívánják igénybe venni a könyvtárat (kölcsönzésre nem jogosít!)

olvasószolgálat: Az olvasószolgálat egy könyvtárnak a könyvtári állománya, illetve szolgáltatásai és a könyvtárhasználók közötti szakszerű és szervezett kapcsolat, tájékoztató szolgálat. Az olvasószolgálati és információs szolgáltatók hivatásos könyvtárosokból állnak, akik a könyvtár látogatóinak eligazítást adnak a könyvtári anyagokban, tájékoztatást adnak a könyvtár gyűjteményeiről, szolgáltatásairól, és szakismeretük segítségével sokágú információval és tanácsokkal szolgálnak a legkülönfélébb források alapján. Feladatkörükbe tartozhat az olvasók beíratása és az ezzel járó adminisztrációs munka is.

opus (latin, többes száma opera): Mű, főleg szépirodalmi alkotás zenemű ennek opus száma jelzi, hogy a zeneszerző hányadik alkotása

országnév: Az egységes államszervezet földrajzi területének közhasználatú, rövid, az államformára való utalást rendszerint nem tartalmazó neve. A teljes országnév azonos az államnévvel.

OSZK (Országos Széchényi Könyvtár): Magyarország nemzeti könyvtára. Feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig.

osztólap: A katalóguscédulák tagolására használt, közülük kiemelkedő karton.

 

Ö

őrszó: Régi könyvek, kódexek oldalainak jobb alsó sarkában olvasható szó vagy szótag, amely azt jelzi, hogy a következő oldal milyen szóval, szótaggal kezdődik.

ősnyomtatvány: A könyvnyomtatás első félszáz évében készült könyvek neve. Ezek inkább még a kódexekhez hasonlítottak, semmint a mai könyvekhez.

összefoglaló cím: A több szerző által írt és önálló címmel is rendelkező részközleményeket összefogó cím.

összefoglaló szintű leírás: A többkötetes könyv egészéről, vagy köteteinek egy csoportjáról, illetve az időszaki kiadvány egészéről, vagy részegységeinek egy csoportjáról készített leírás. Az összefoglaló szintű leírás lehet lezárt vagy nyitott. Összefoglaló leírás készül a folytatásokban közölt részdokumentum egészéről vagy részleteinek egy csoportjáról is.

összekötő elem: A bibliográfiai leírásban megjelenített egyezményes jel vagy kifejezés, amely a részdokumentum adatait összeköti a forrásdokumentum adataival.

összeolvadás: Két vagy több időszaki kiadvány egyesülése oly módon, hogy a létrejött időszaki kiadvány új címen jelenik meg. A korábbi időszaki kiadványok megszűnnek. A korábbi időszaki kiadványok és a létrejött új időszaki kiadvány között bibliográfiai kapcsolat áll fenn.

összetett cím: A több, egymással alá- fölérendeltségi viszonyban álló címből álló főcím megnevezése. Az összetett cím részei együttesen azonosítják a kiadványt. Alá- fölérendeltségi viszonyban álló címek például: fősorozat–alsorozat; többkötetes könyv esetén közös cím–kötetcím.

összetett családnév: Két vagy több családnévből, illetve névelőzéknek nem minősülő egyéb szóból álló családnév.

összetett testületi név: Valamely testület egészére vonatkozó, két vagy több, külön is testületi névnek minősülő, rendszerint kötőszóval összekapcsolt névből álló név.

összevont számozás: A számozás olyan módja, amelyben az egymást követő több sorszám, illetve keltezés kezdő és záró adata együttesen szolgál a részegység jelölésére.


P

pagina: A pagina latin eredetű szó. Jelentése: oldal, lap, oldalszám. A könyvtári világban a katalogizálás során használatos kifejezés: a dokumentumok formai feltárása során az oldalszám rövidítésére használjuk, p. rövidítéssel. Az oldal megnevezés helyett a paginarövidítés, régies kifejezés előfordul még hivatkozásokban is.

pamflet: Röpirat, különösen a gúnyolódó, durva hangú vitairat, amelynek célja az ellenfél erkölcsi tönkretevése.

panegirisz (görög): Kritika nélküli, elragadtatott magasztalás. Különösen a barokk és a reneszánsz korban készült sok panegirisz, velük köszöntötték névnapjukat, kitüntetésüket ünneplő személyeket.

paperback: Hajlékony, papírborítású, és főleg tömegterjesztésre szánt kisalakú könyv.

papirusz: Az egyiptomi sásból készített, írásra alkalmas anyag, amelyet főként az egyiptomiak használtak.

parabola: Példázat, a tanító mese egyik válfaja, erkölcsi igazságot jelképesen megvilágító elbeszélés. Sok parabolát találunk a keleti népek irodalmában, így pl. az Újtestamentumban, a magyar irodalomban Temesvári Pelbárt, Pázmány Péter és mások beszédeiben. Napjaink irodalmában is divatos

parafrázis: Egy mű tartalmának átírása, kibővítése, értelmezése, magyarázata, saját szavainkkal való elmondása 

párhuzamos adat: A bibliográfiai leírás valamely adata más nyelven vagy más írásrendszerben vagy más számozási rendszerben.

páros címoldal: A címoldalon szereplő adatokat megismétlésük nélkül, átmenő szöveggel tartalmazó, egymással szemben levő oldalak együttese.

példány: Az azonos kiadású kiadványok egyike.

pergamen: Az ókor óta az írás rögzítésére használt cserzetlen, szőrtelenített állati bőrből készült fehérített, vékonyított, általában kétoldalas írásra alkalmas lap. A pergamen szó nevének eredete Pergamon városának (ma Bergama Törökország) nevéből származik, ahol a hagyomány szerint először készítettek pergament.

Pergamoni könyvtár: Az ókornak az alexandriai után a második legnagyobb könyvgyűjteménye II. Eumenész (i.e 197-159) alapította. Állományának jelentős részét pergamen-tekercsre írták. Épületének maradványait 1878-ban ásták ki.

periodicitás (latin): Az a gyakoriság, amelyben az időszaki kiadványok megjelennek (havonta, negyedévente stb.)

periodikum: Lásd: időszaki kiadvány

persziflázs: Éles nyelvű, gunyoros paródia, egy irodalmi mű nevetségessé tétele

planctus (latin) vagy siralomének: Középkori költői műfaj, vallásos tartalmú halottsirató ének. Az Isten akaratába való belenyugvás különös hangsúlyt kap benne. Virágkora a XIII.században volt. Legismertebb darabja az 1300 körül írt Ómagyar Mária-siralom

poligram: Betűszó.

posztumusz: Olyan szellemi alkotás, könyv vagy egyéb mű, amely először alkotójának halála után jelenik meg.

prefixumos név: Lásd: Névelőzékes családnév

próbaszám: A tervezett időszaki kiadvány bemutatása, propagálásra készített mintaszám. A próbaszám megjelenhet az időszaki kiadvány számozásába illeszkedő számozással, illetve “próbaszám” (vagy szinonimái) megnevezéssel.

publikáció: önállóan vagy folyóiratban megjelent tudományos tanulmány, közlemény.

 


R

ragadványnév: Lásd: Állandósult melléknév

raktári jelzet: Betűkből és számokból vagy ezek kombinációjából áll. Rákerül a dokumentumra és a katalóguscédulára vagy az elektronikus katalógusba. Megmutatja a könyvek helyét a polcon.

raktári jelzet: Betűkből, számokból vagy ezek kombinációjából áll. Megmutatja a könyvek helyét a polcon

referátum: (1) Valamely dokumentumtartalmáról szóló, annak lényeges állításait röviden összefoglaló tájékoztatás. Általában folyóiratszerű gyűjteményes formában jelennek meg, tartalmilag egyes tudományágakhoz kötődve. A tudósok így könnyen tájékozódhatnak, hogy érdemes-e megszerezniük az eredeti (2) Hasonlóan nevezzük, amikor valaki beszámol olvasmányaiból, pl. előzetes készülés után az órán.

rejtett bibliográfia: Nem önálló formában megjelent, hanem egy-egy könyv vagy folyóiratcikk végén vagy ennek jegyzeteiben közölt irodalomjegyzék.

rekord: A dokumentum formai és tartalmi adatait géppel olvasható formában, mezőkbe és almezőkbe rendezve tartalmazó tétel. Tartalmazza a visszakereséséhez szükséges besorolási adatokat is. (Lásd még: Bibliográfiai tétel; Formátum)

rektó: A lap homlokoldala.

rendszó: A besorolási adat első eleme, amelynek alapján a bibliográfiai tétel rendezhető, illetve visszakereshető.

reprint: Angol eredetű szó, jelentése: újnyomat, újranyom, újranyomtat. Tágabb értelmű jelentései: 1. Hasonmás kiadás; azaz képnek, szövegnek, kéziratnak, okmánynak, rajznak, stb, nyomdai sokszorosítással készült, eredeti méretű, teljesen hű mása. 2. Korábban megjelent, kereskedelemben már nem kapható nyomtatott könyv, dokumentum fotómechanikai eljárással készített, az eredeti tipográfiai képét híven követő, nyomdai úton előállított ismételt kiadásának neve. 3. Régebbi kiadású ám nélkülözhetetlen anyagot tartalmazó könyveknél szokásos eljárás. Fontos szerepet kap olyan esetekben, amikor az eredeti értékes irat elpusztulásától, elkallódásától kell tartani, illetve ha egy unikumot az eredetihez teljesen hű formában, nagyobb példányszámban akarnak hozzáférhetővé tenni. 4. A reprint elsősorban használati igényeket próbál kielégíteni, a hétköznapi olvasónak készül, mivel olcsó eljárással készül és sima papírra nyomják.

reprográfia: A reprográfia azoknak az eljárásoknak a gyűjtőneve, amelyek során valamely dokumentumról pontos, hű másolatot készítenek. A reprográfia segítheti valamely intézmény (például könyvtár, iroda) működését, de önálló szolgáltatásként is nyújtható.

részcím: Amennyiben a leírás tárgya sorozat, mint időszaki kiadvány, a részcím a részegységnek az időszaki kiadvány címén kívüli, saját címe. Például a sorozatban megjelent könyv (ami a sorozat, mint időszaki kiadvány egyik részegysége) saját címe a részcím, a sorozat címe pedig a leírás tárgya szempontjából a főcím.

részdokumentum: A kiadvány egy vagy több fizikai egységében közölt dokumentum, például cikk, tanulmány, közlemény.

részegység: Az időszaki kiadványnak időben egymás után megjelenő egy-egy száma, füzete, kötete, évfolyama. A részegység állhat egy vagy több fizikai egységből.

részközlemény: Egy összefoglaló címmel megjelent részdokumentumon belüli, saját címmel és szerzőségi adattal is bíró közlemény.

részlet megjelölése: A folytatásokban megjelenő részdokumentumon belül a részlet sorrendjét kifejező megkülönböztető megjelölés.

retrospektív konverzió: A már meglévő, hagyományos kézi eljárással készült tételek átalakítása, konverziója géppel olvasható formára.

rovat: Valamely időszaki kiadvány részegységeiben az azonos tárgykörbe tartozó részdokumentumok azonos cím (rovatcím) alatt összefoglalt csoportja.

rövid testületi név: A hivatalos testületi névnek a testület által használt rövid alakja vagy poligramja.

 


S

sajtótermék: Sajtóterméknek minősülnek az időszaki kiadványok egyes számai, a könyv, a rádió- és televízió-műsor, a röplap és egyéb szöveges kiadvány (ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt), a zeneművet, grafikát, rajzot, vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más tájékoztatást vagy műsort tartalmazó nyilvános közlésre szánt technikai eszköz, ideértve a sajtótermékek elektronikus változatát is. A grafikát tartalmazó kiadványok közé tartozik a réz- és fametszet, míg fotót tartalmazó kiadványok közé tartozik a mikrofilm, mikrokártya, és a diafilm is. A jogszabályok nem határozzák meg, hogy a sokszorosításnak milyen hordozó anyagon kell történnie. A sajtótermék létrejötte bármilyen hordozó anyagon (papír, vászon, fa, fém, műanyag stb.) megvalósulhat.

sajtótevékenység: A sajtótermék előállításával, kiadásával, forgalmazásával és nyilvános közlésével kapcsolatos tevékenység.

segédkönyv: A segédkönyvek a közvetlen tájékozódás, az azonnali, gyors információszerzés eszközei. Fajtái: lexikon, enciklopédia, kézikönyv, szótár, közhasznú ismeretek tára, adattár, atlasz, bibliográfia.

sine loco: rövidítése s.l.; jelentése helység nélkül, azt jelöli, hogy a kiadás helye ismeretlen.

sine nomine: sine nomine (rövidítése s.n.) latin kifejezés, jelentése: név nélkül. Leginkább publikációs és bibliográfiai listákban (például könyvtári katalógusban) fordul elő, ahol azt jelöli, hogy egy adott mű kiadója (vagy terjesztője stb.) ismeretlen, nincs feltüntetve a műben.

sokszorosító szerv: Sokszorosítógépet üzemben tartó szerv. Sokszorosító szervnek tekinthető minden olyan jogi és természetes személy, aki akár főtevékenységként, akár főtevékenysége elősegítésére melléktevékenységként sokszorosítógépet működtet.

sokszorosítógép: Minden olyan technikai eszköz (gép, berendezés), amely sajtótermék többszörözésére alkalmas, ide nem értve a jellemzően egyedi példányok elkészítésére szolgáló eszközöket.

sorozat: Olyan időszaki kiadvány, amelyben minden részegységnek – a sorozat címén kívül  saját részcíme is van. A sorozat lehet számozott vagy számozatlan. A sorozaton belül az egyes részegységek lehetnek könyvek vagy időszaki kiadványok.

sorozatcím: A sorozat keretében megjelenő könyv címoldalán vagy előzékein közölt  a sorozat egészére vonatkozó  főcím.

 


SZ

szabadpolcos rendszer: A zárt raktári renddel ellentétben kialakított könyvtári rend, ahol minden dokumentum nyilvánosan megtekinthető, kézbe vehető. A dokumentumok elhelyezése tematikus, a visszakereshetőséget a szakrendi jelzet biztosítja.

szakbibliográfia: Egy ismeretág rendszerező irodalomjegyzékének neve. Feladata a tudományos kutatók és a gyakorlati szakemberek tájékoztatása.

szakdolgozat: Felsőoktatási képzés befejezésekor vagy valamely szakaszának lezárásakor kötelezően készítendő dolgozat.

szakirodalom: Egy-egy tudomány terület szaknyelvi irodalma, amely elsősorban az adott tudományterülettel foglalkozik..

szakkatalógus: A dokumentumokat tárgyuk alapján csoportosítja. Felvilágosít arról, hogy a könyvtárban bizonyos tárgyról milyen dokumentumok találhatók.

szakkönyvtár: Feladata egy-egy tudományág szakirodalmának gyűjtése. Szolgáltatásai: a közművelődési könyvtárral azonosak, gyakran kiegészítve referáló lapok, információs kiadványok megjelentetésével, adatbázisok építésével, karbantartásával.

szakrendi jelzet: A dokumentumon található, annak tartalmi besorolására utaló jel, legtöbbször az ETO számból kialakítva.

számozási adat: Az időszaki kiadvány részegységeinek sorrendjét kifejező megkülönböztető megjelölés. A számozási adat lehet sorszám (évfolyamszám, kötetszám, füzetszám, betű vagy egyéb jel), továbbá a hozzá tartozó megnevezés, illetve kelet. Nem minősül számozási adatnak az egyes részegységek fizikai tagolódásának jelölése.

szekciócím: Lásd: ágazati cím

szépirodalom: Epikus, prózai és drámai művek, amelyek művészi vagy szórakoztató igénnyel íródtak. A könyvtári polcokon szerzői betűrendben találjuk.

szériacím: Lásd: ágazati cím

szerkesztő: Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány szellemi tartalmának összeállítója, illetve aki/amely e tartalomért felelős.

szerkesztőségi közlés: Az időszaki kiadvány borítófedelének valamelyik oldalán, a címlap hátoldalán, esetleg a szövegoldalak valamelyikén elhelyezett közlés. A szerkesztőségi közlés a főcímet ritkán tartalmazza, közli viszont a párhuzamos címet, az alcímet, illetve a kiadvány azonosításához szükséges egyéb adatokat, úgymint szerzőségi adatok, számozás, kiadóra és terjesztőre vonatkozó adatok, nemzetközi azonosító számok, stb. Címoldal-helyettesítőnek minősül.

szerkesztőségi oldal: Lásd: szerkesztőségi közlés

szerző: Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a könyv szellemi tartalmának alkotója, és aki/amely e tartalomért elsősorban felelős.

szerzői álnév: Lásd: Írói név

szerzői betűrendes katalógus:: A könyvtári katalógusok azon fajtája, amikor a dokumentumokat a rendszer szerzőik betűrendjében sorolja föl.

szerzői funkciók: A szerző (a szellemi tartalom létrehozója) és a közreműködők

szerzői jog: A szellemi alkotások, így az azokat őrző dokumentumok megvásárlásakor nem kerülnek teljes mértékben birtokunkba, vagyis a bennük szereplő ismeretanyaggal, tudással kapcsolatban kötelezettségeink vannak. Ez azt jelenti, hogy nem másolhatjuk azokat szabadon, s hivatkozás nélkül nem is hasznosíthatjuk a bennük foglaltakat. A szerzői jog a dokumentumok létrehozóinak ezen különleges viszonyát tárgyalja. Hogy kit illet meg az adott mű esetében ez a jog, ezt jelöli az angol copyright (jogtulajdonos) szó, illetve jele a körbezárt ©.

szerzőségi adat: A könyvvel kapcsolatos azonos szerzői funkciót betöltő természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adat. Egyetlen szerzőségi adatnak minősülnek az eltérő szerzői funkciót betöltő természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adatok, ha az ilyen közlések egy nyelvtani szerkezetet alkotnak. Ebben az esetben a szerzőségi adat több elemből tevődik össze. (L. még: szerzői funkciók).

szerzőségi közlés: A leírásban közölt szerzőségi adatok összessége.

szétválás: Az időszaki kiadványnak két vagy több időszaki kiadványra bomlása oly módon, hogy a létrejött időszaki kiadványok mindegyike új címen jelenik meg. A korábbi kiadvány és a létrejött új időszaki kiadványok között bibliográfiai kapcsolat áll fenn.

szócikk: A lexikonokban, szótárakban a címszó és annak ismertetése. Tartozhat hozzá irodalomjegyzék is.

szótár: Egy nyelv szókincsét, vagy annak egy részét betűrendes formában bemutató kézikönyv: Az egynyelvű változat a szavakat saját nyelvén magyarázza (pl. Értelmező szótár), míg a kétnyelvű vagy többnyelvű szótárak a nyelvtanulást, illetve a fordítást segítik.

szövegelhagyás: A cím valamely részének vagy a szerzőségi adatból a név szövegkörnyezetének az elhagyása. 

szünetelés: Az időszaki kiadvány megjelenésének átmeneti megszakadása a számozás folyamatosságának fenntartásával.


T

tárgymutató: Egy mű kulcsszavainak betűrendes felsorolása. A tárgymutató feltünteti a kulcsszó részletes kifejtésének helyét és az összes említésének oldalszámát.

tárgyszókatalógus: A besorolás a tárgyszavak szerint történik. Gyors tájékozódásra kiválóan alkalmas.

társlap: A társlapok olyan egyenértékű időszaki kiadványok, amelyek önálló címmel és számozási adattal rendelkeznek, tartalmukban és fizikai megjelenésükben önállóak, de bizonyos rokon vonásokat viselnek. (Hasonló formai kiképzés, azonos közreadó, stb.) A társlapokat rendszerint önállóan terjesztik. A társlapoknak legalább egyike utal erre a kapcsolatra. 

teljes leírás: A leírás olyan változata, amely a leírás számára előírt valamennyi adatot tartalmazza. Szabályai az azonos típusú adatok és adatelemek felsorolását csak kivételesen korlátozzák. 

térkép: A földfelület meghatározott méretarányban kicsinyített sík, illetve dombornyomású ábrázolása. A térkép rendeltetése szerint lehet: domborzati, politikai, gazdaságföldrajzi, geológiai, meteorológiai, turista-, város-, autótérkép. Formájukat tekintve lehetnek különálló összehajtogatott lapok, atlasszá összefűzött lapok, falitérképek, domborművű térképek, földgömb formájúak.

terminál: A hálózati számítógépek (h)őskorában így hívták azokat a céleszközöket, amelyekkel a nagy számítógépekhez hálózaton keresztül csatlakozni lehetett. Ma már általában egyszerű PC-ket használnak erre is. Funkciójuk, hogy a számítógépes hálózaton keresztül egy vagy több szervergéppel kapcsolatba tudjunk kerülni. A könyvtárakban nyilvánosan kirakott, katalógusok és más adatbázisok elérésére használható gépeket is termináloknak nevezik.

tezaurusz: A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak, mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá-, fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva.

titlonima: A személy neve helyett használt körülírás, amellyel a szerző saját magát egy másik műve szerzőjeként nevezi meg.

többlépcsős leírás: Az összetett című kiadványról készített olyan szerkezetű leírás, amelyben a közös címre, majd az ágazati, illetve alsorozati címre vonatkozó adatokat külön adatcsoportok tartalmazzák. Többlépcsős leírás készíthető az ágazatokról, az alsorozatokról, mellékletekről és az új folyamokról, és a többkötetes könyvről..

transzliteráció: Az átírásnak az a fajtája, amelyben az egyik írásrendszer minden betűjének a másik írásrendszerben mindig ugyanazon betű felel meg.

transzszkripció: Az átírásnak az a fajtája, amelyben az egyik írásrendszer betűinek a másik írásrendszerben hangzásuk szerinti betű felel meg.

tudománymetria: A tudományos teljesítmény mérése. A tudományos alkotómunka egyik megnyilvánulása az új eredmények publikálása. A legismertebb tudománymetriai mérési eljárások a publikációk mennyiségét, minőségét és visszhangját próbálják meg számszerűsíteni.

 


U

UAP (Universal Availability of Publications): Kiadványok egyetemes hozzáférhetősége.

új folyam: Az időszaki kiadvány évfolyamai egy szakaszának lezárása után ugyanazon a címen folytatott, de előlről kezdődő vagy párhuzamos számozással megjelentetett évfolyamok, illetve kötetek, az új folyam vagy szinonimái megnevezés feltüntetésével. Az új folyam megindítása rendszerint az időszaki kiadvány korábbi jellegének vagy szellemi irányának változásával függ össze. Az új folyam kifejezést, folyóiratok, az új sorozat kifejezést többnyire sorozatok esetén alkalmazzák.

új sorozat: Lásd: új folyam

újraindulás: A rendszeres periodicitású időszaki kiadványnak tartós szünetelés utáni azonos címen való megjelenése. Az újra megjelenés során folytatódhat vagy újra kezdődhet a számozás, megváltozhat a korábbi periodicitás és megváltozhatnak a szerzőség és a megjelenés adatai is.

újság: Lásd: hírlap

utalás: A bibliográfiai tételen az egységesített besorolási adat valamely eleméhez kapcsolódó információ, amelynek alapján elkészül az önálló utalótétel. Utalás csak önálló utalótételként kerülhet a katalógusba.

utalótétel: Bibliográfiai adatokat nem tartalmazó tétel. Csak besorolási adatokból áll. Funkciója, hogy a formai besorolási adat nem egységesített alakjától elvezessen az egységesített alakhoz. 

utánnyomás: Valamely sajtótermék az eredetileg maghatározott példányszámon felül további példányok előállítása az eredeti szedés vagy az arról készített matrica, esetleg fotómechanikai úton előállított ofszet- vagy mélynyomóforma felhasználásával. Az utánnyomást nem előzi meg ismételt szerkesztés és szedés, ezért általában nem tekinthető új kiadásnak. Az utánnyomás történhet tárgyévben vagy tárgyéven kívül, amennyiben tárgyévben történik az utánnyomás a sajtótermékre nem vonatkozik kötelespéldány beszolgáltatás.

utóbbi cím: A címváltozást követő főcím olyan címváltozás esetén, amikor az új főcímen megjelenő időszaki kiadványban az előbbi főcímen megjelent időszaki kiadvány számozási adatai folytatódnak. E meghatározás nem vonatkozik az olyan időszaki kiadványra, amelynek egyetlen számozási adata a keltezés.

utónév: Lásd: Egyéni név.

 

V

védőborító: A könyv borítófedelét vagy kötéstábláját védő – azzal fizikailag össze nem tartozó lap. Leírás céljára közvetlenül nem vehetők figyelembe az adatai, de ha a védőborító nyomtatást nem tartalmazó borítófedélen található, a leírás adatforrásai szempontjából átveszi a borítófedél szerepét, így ebben az esetben előzéknek minősül! 

vezetéknév: Lásd: Családnév

vízjel: A vízjel olyan jel, pontosabban bordázat, amely főleg papírok, postabélyegek és bankjegyek, értékpapírok utánzás, hamisítás elleni védelmének az egyik fontos eszköze. Ha a papírlapot világosság felé tartjuk, szabad szemmel láthatóvá válik a vízjel, amely sem a nyomtatást, sem az írást nem zavarja. Napjainkban az elektronikus képek megjelölését is értik alatta.

vonalkód: Az élet minden területén használt, szabványos párhuzamos vonalakból álló kódrendszer, amelynek segítségével speciális leolvasóval gyorsan be lehet azonosítani egy árucikket, egy könyvet stb. a megfelelő adatbázisba.

 

Z

zárt raktári rend: Régebbi vagy nagyon nagy állománnyal rendelkező könyvtárak állomány kezelési módja, ahol a dokumentumok nem szabadon elérhetők (mint a szabadpolcos rendszerben), hanem többnyire csak a katalógusokon keresztül. A könyveket ilyenkor beszerzési vagy más praktikus rendben helyezik el egy zárt raktárba.

 

Az itt található fölsorolást korábbi hallgatóink állították össze – egyfajta ajándék ez a mostani hallgatóknak az Alumnitól. Mostani hallgatóink persze bővíthetik, módosíthatják, kiegészíthetik!

A könyvtárak közötti együttműködés nagyon fontos feladat. Ez nem csak lehetőség, hanem kötelesség is, amit már az 1997-es törvény is megfogalmaz. A nyilvános könyvtárak egyik alapfeladata, hogy biztosítsa más könyvtárak állományának és szolgáltatásának elérését, illetve vegyen részt a dokumentum- és információcserében, továbbá a fölöspéldány-szolgáltatásban, a határontúli és nemzetiségi könyvtári ellátásban.

 

Könyvtári Intézet

A Könyvtári Intézet a könyvtárak, a könyvtári rendszer, a könyvtárosoknak nyújtandó szolgáltatások, stratégiai fejlesztések, könyvtári kutatások központi intézménye. Szakmai hátteret, erőforrást biztosít a kulturális kormányzat ágazati irányítási szerepkörének ellátásához. A Könyvtári Intézet szakmai szolgáltatásokat nyújt a könyvtárak és a könyvtári rendszer számára, gyűjti, feltárja és számos formában szolgáltatja a könyvtári ismereteket, szakirodalmat. A könyvtári rendszer tagjait nyilvántartó adatbázisokat épít. Gondozza a könyvtári statisztikát. Támogatja a minőségelvű működést, a könyvtári eljárások szabályozását. Útmutatókat, tájékoztatókat, képzési tananyagokat tesz közzé. Kiemelkedő tevékenysége a könyvtári dolgozók kompetenciáinak fejlesztése, képzéseket, továbbképzéseket szervez. Szakmai és képzési támogatást nyújt a Kárpát-medence magyar könyvtárosai számára. Módszertani munkájának alapja a kutatás, az elemzés, a trendfigyelés. Pilot és egyéb központi projektek megvalósítója. Számos hazai és nemzetközi program együttműködő partnere. 

MKE

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) 1935 óta létező országos szervezet, amely a könyvtárosokat és az információs tevékenységet végző szakembereket, illetve intézményeket tömöríti magába. Az egyesület egyik fő célja, hogy hozzájáruljon az együttműködéshez a könyvtárak és a szakinformációs intézmények között, illetve az egyesület is együttműködésre törekszik szakmai és más szervezetekkel, legyenek azok akár belföldön vagy külföldön, legyenek akár nemzetiek vagy nemzetköziek. Nagy hangsúlyt helyeznek arra is, hogy kapcsolatokat ápoljanak a határon túli magyar könyvtáros szervezetekkel, szakmai konferenciákon megismerjék a határon túli könyvtárak helyzetét, ha szükséges, segítsenek fejlődésükben. Az MKE – különösen a rendszerváltás után – törekedett arra, hogy felvegye a kapcsolatot határon túli könyvtárakkal és szakmai szervezetekkel. A szomszédos országokban szervezett konferenciák során a hazai résztvevők többek között megtekinthették az adott terület kiemelkedő magyar gyűjteményeit, közös olvasásszociológiai felmérések elvégzésének eredményeként megismerték a határon túli magyarság olvasási szokásait, illetve több hazai könyvtár állományának egy részének felajánlásával járul hozzá egy-egy könyvtári gyűjtemény gyarapításához. Ilyen jellegű segítségnek köszönhetően jött létre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Könyvtára is.

IKSZ

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) is támogatja a könyvtárak közötti együttműködést, illetve ő is együttműködik a célok elérése érdekében más könyvtári szervezetekkel. AZ IKSZ jelmondata: Könyvtárak összefogása a társadalomért. Jelmondatukat mi sem támasztja alá jobban annál, hogy olyan országos rendezvényeket szerveznek, amelyeknek célja, hogy a társadalom minden tagja megismerje az internet világát és a könyvtárak szolgáltatásait. Ilyen rendezvények például az Internet Fiesta és az Országos Könyvtári Napok. Szeretnék, ha az emberek tudomást szereznének az új lehetőségekről, fejlesztésekről, hasznos és érdekes információkat tudnának meg a világhálóról.

EKE

Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) 1994-ben jött létre azzal a céllal, hogy biztosítsák az egyházi könyvtárosok közötti kapcsolattartást és információáramlást, valamint hogy az évente megrendezett szakmai konferencián a felmerülő problémákat megvitassák, és közösen megoldást találjanak. Az EKE tagjai közé különböző felekezetű könyvtárak tartoznak: katolikus, evangélikus, református, ortodox, unitárius és izraelita. Az egyesület nemcsak az egyházi könyvtárak közötti együttműködést segíti elő, hanem kapcsolatban áll más szakmai szervezetekkel, mint például a Magyar Könyvtárosok Egyesületével (MKE), az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel (IKSZ), a Nemzeti Kulturális Alapprogrammal (NKA), illetve külföldön a Katolikus Teológiai Könyvtárak Munkaközösségével (AKThB=Arbeitsgemeinschaft Katholisch-Theologischer Bibliotheken) és az Európai Teológiai Könyvtárakat összefogó szervezettel (BETH=Bibliotheques Européennes de Théologie). Az EKE levelezőlistáját 2002-ben hozták létre, ahol könnyen és gyorsan áramolhat az információ a könyvtárosok között. Ez a lista nem nyilvános, vagyis csak az egyházi könyvtárosok férhetnek hozzá. A honlapjuk pedig 2003-ban készült el, amelyen elérhető a Theca és a PELE adatbázis.

  • A Theca tulajdonképpen az egyházi könyvtárak közös katalógusa, amelyen keresztül jelenleg kilenc egyházi gyűjteményben lehet keresni.
  • A PELE az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének Periodika Lelőhelye, vagyis folyóirat adatbázis. Ez a szegedi Gál Ferenc Egyetem Könyvtárának irányítása alatt működik, és azzal a céllal jött létre, hogy megtudják, hogy a magyarországi egyházi könyvtárakban milyen magyar és idegen nyelvű folyóiratok találhatók meg. Jelenleg hét egyházi könyvtár folyóirat állományát lehet megtekinteni az adatbázisban. A PELE használata megkönnyíti a könyvtárosok számára például a tartalomjegyzék szolgáltatást vagy a fénymásolat kérését.

KTE

A Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) az iskolai könyvtárosok számára létrejött szervezet, amelynek egyik alapvető célja, hogy hozzájáruljon a közoktatás és a pedagógusképzés intézményei közti együttműködéshez, illetve hogy kapcsolatokat építsen ki könyvtári és pedagógiai egyesületekkel. A KTE tagjai közti kommunikáció, tapasztalatcsere, segítségkérés és –nyújtás oldala a KLF, vagyis a Könyvtárostanárok Levelező Fóruma. Az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Szervezete (International Association of School Librarianship) 1999-ben hirdette meg az Iskolai Könyvtári Világnap elnevezésű programot, melynek célja, hogy az iskolai könyvtárak fontos szerepére hívják fel a figyelmet, illetve hogy az egyes intézményekben folyó könyvtári munka a nemzetközi együttműködés által minél sikeresebb és eredményesebb legyen. Magyarország 2002-ben csatlakozott a világnaphoz akkor még csak egyetlen résztvevővel, ez egy debreceni általános iskola könyvtára volt,  2010-ben viszont már 13 hazai (két budapesti és kaposvári, valamint egy-egy debreceni, szombathelyi, szegedi, nagykanizsai, hatvani, letenyei, kadarkúti, gyöngyösi és miskolci) és egy határon túli (csíkszeredai) oktatási intézmény könyvtára regisztrálta a honlapon magát a világnaphoz csatlakozóként. Az Iskolai Könyvtári Világnap minden évben október hónap negyedik hétfőjén kerül megrendezésre. Az esemény kinőtte a világnapi keretet, és 2008 óta az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapjáról beszélhetünk.

NIIF

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) 1986-ban jött létre akkor még Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF) néven azzal a céllal, hogy a hazai kutatói, felsőoktatási és közgyűjteményi intézmények számára egy integrált, országos számítógép-hálózati infrastruktúrát hozzon létre, ezt fejlessze és működtesse. A program irányítását a NIIF Intézet látta el. Az NIIF helyét a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vette át. A szervezet az Innovációs és Technológiai Minisztérium irányítása alatt a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) kormányrendeletben meghatározottak alapján végzi tevékenységét. A KIFÜ tevékenysége két nagy területre bontható:

  • uniós és hazai forrásból megvalósuló informatikai projektek vezetési, minőségbiztosítási feladatainak ellátása, a projektek előkészítésétől a megvalósításán keresztül azok lezárásáig,
  • informatikai infrastruktúra fejlesztése és üzemeltetése, valamint arra épülő szolgáltatások nyújtása a hazai közoktatási, felsőoktatási, kutatási intézmények, közgyűjtemények számára.

Hungarnet

A Hungarnet Egyesület céljai többek között, hogy segítse a NIIF infrastruktúráját és hálózati szolgáltatásainak fejlesztését, támogatja és lépéseket tesz annak érdekében, hogy a kutatószolgálatok információszolgáltatásának színvonala megfelelő legyen, fontosnak tartja a hálózati technológiák alkalmazását és fejlesztését, illetve kapcsolatokat ápol olyan nemzetközi szervezetekkel, amelyeknek ugyanez vagy hasonló a céljuk. Így a NIIF is a Hungarnettel együttműködve komoly külföldi kapcsolatokra tehetett szert.

 

A könyvtárosokat összekötő fórumok 

Az egyik legismertebb könyvtári levelezőlista a Katalist, amely a könyvtári és könyvtár-informatikai témák listája, amelyre bárki feliratkozhat. A Katalist több funkciót tölt be: információforrás, elősegíti a tájékozódást és tájékoztatást, olykor pedig vitafórummá válik. Az üzeneteket olvashatjuk saját e-mailfiókunkban, ha föliratkozunk a hírlevélre, vagy a Katalist-Feed nevű oldalon, amely blog formában tárolja a híreket. A témák nagyon sokszínűek: előfordulnak a könyvtári munkával kapcsolatos kérdések és válaszok, információkérés, információadás az újdonságokról, változásokról, meghívás rendezvényekre, kiállításokra, könyvbemutatókra, továbbképzésekre való figyelemfelhívás, könyvtárközi kérések, a Könyvtári Intézet fölöspéldányai, ajánlók, könyvtári állást keres/kínál típusú hirdetések, és még sok más egyéb. Akadnak olyan levelek, amelyek több napra témául szolgálnak a lista tagjainak, ekkor a Katalist egyfajta vitafórumként működik.

Az IFLA-HUN egy magyar–angol nyelvű nemzetközi könyvtáros levelezőlista. Létrejöttében szerepe volt annak, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesületének célja többek között, hogy együttműködésre törekedjen a határon túli magyar könyvtárosokkal, könyvtári szervezetekkel. Az már az elnevezéséből is látszik, hogy az IFLA támogatásával jött létre ez a lista, amely elsősorban Magyarország és a szomszédos országok magyar könyvtárosainak szól, illetve az Európában és a világon bárhol élő magyarok és magyarul értők számára. Az IFLA-HUN célja, hogy a könyvtárosok és az információs szakemberek által terjesszék a magyar kultúrát a világban.

A KIT (Könyvtár, Információ, Társadalom) hírlevele heti rendszerességgel (nyáron kéthetente) megjelenő elektronikus formájú hírlevél. A KIT azzal a céllal jött létre, hogy a könyvtárosok és az információs emberek közti kommunikációhoz hozzájáruljon, csökkentse a köztük és egyéb szakmák közti határokat, illetve hogy újdonságokra hívja fel a figyelmet. A hírlevél 2002-es indulása óta több mint tizenkétezer hír jelent meg az oldalon, amelyek archiválva megtalálhatók a honlapon, illetve az Elektronikus Periodika Archívumban (EPA – www.epa.oszk.hu) is.

Hasznos információkat gyűjt a könyvtárak működéséről, friss híreket és könyvajánlókat is közöl a Könyvtári Intézet honlapja.

A NIIF, a Hungarnet és a Magyar Internet Társaság, valamint a fogadó intézmény közös szervezésében tartják a Networkshop konferenciákat. Az első konferencia 1992-ben került megrendezésre – azóta évente megrendezik, és mindig más város ad otthont a rendezvénynek -  melynek célja, hogy a résztvevők (kutatók, fejlesztők, gyártók, szolgáltatók, felhasználók) az előadások során megismerjék a hálózatokkal és hálózati alkalmazásokkal kapcsolatos legfrissebb eredményeket hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt, az ezeket érintő tapasztalataikat, véleményeiket megosszák egymással.

Az itt található fölsorolást korábbi hallgatóink állították össze – egyfajta ajándék ez a mostani hallgatóknak az Alumnitól. Mostani hallgatóink persze bővíthetik, módosíthatják, kiegészíthetik!

 

MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus)

Hazánkban 1980-as évekre datálható az, amikor is magyar szakemberek megtették afelé az első lépést, hogy egy közös katalogizálási feladatokat ellátó rendszer létrejöhessen. A projekt megalakulásában hangsúlyos szerepet töltött be Dr. Mader Béla, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának igazgatója. Már ekkor 15 könyvtár jelezte, hogy minden erejével támogatni fogja a központi adatbázis megvalósulását. MOKKA olyan támogatókra tett szert, amelyeknek a birtokában vannak a magyar intézmények állományában fellelhető külföldi dokumentumok, illetve azok adatai és magyar dokumentumok. Azonban 2001-ben finanszírozási problémák léptek fel, melyre megoldást nyújtott a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, azzal a feltétellel, hogy a projekt fenntartásáért és fejlesztéséért a továbbiakban a miniszter fennhatósága alá tartozó Országos Széchényi Könyvtár OSZK) legyen a felelős. A tárgyalások lezajlása után meg is született az OSZK és a MOKKA Egyesülete között a megállapodás, melynek eredményeként a projekt célja, hogy a tagkönyvtárak érdekeit képviselő fejlesztéseket valósítson meg és a lehető legeffektívebb eljárásokkal segítse a könyvtári szakma működését.

MATARKA (Magyar folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa)  egy olyan hazai könyvtárak által épített adatbázis, amely a magyar, illetve a környező országok magyar nyelvterületein kiadott szakfolyóiratok tartalomjegyzékét dolgozza fel. Az együttműködésben résztvevő intézmények munkájának köszönhetően a MATARKA jelenleg 1114 folyóiratot, 1.416.113 címet és az azokhoz tartozó 218.910 ugrópontot tartalmaz a teljes szövegű forrásokhoz. Egyes tartalmak az oldalon PDF vagy HTML formátumban kaptak helyet. A gyűjtemény témáját tekintve elég tág palettával rendelkezik, hiszen többek között az agrár, műszaki, jog, társadalom- és természettudományokkal foglalkozó periodikák tartalmával kapcsolatosan is tartalmaz információt. Szépirodalmi folyóiratokat nem dolgozza fel, hiszen ezeknek a dokumentumoknak a címe igen sok esetben félreérthető, mivel átvitt értelemben utal annak tartalmára. Előnye a honlapnak, hogy szabad felhasználású, azaz annak tartalmát bárki megtekintheti regisztráció nélkül. 

Az ODR (Országos Dokumentum-ellátási Rendszer) 1997-ben jön létre a CXL. törvény megfogalmazását követően, mely a nyilvános könyvtárak ellátásával kapcsolatosan tartalmaz rendeleteket. A szervezet célja a könyvtári világgal kapcsolatos információk és dokumentumok a lehető leggyorsabb módon történő hozzáférhetővé tétele bárki számára. ODR tagjai között 56 könyvtárat találhatunk, amelyek állományának összessége lefedi a Magyarországon fellelhető kurrens dokumentumok teljes gyűjteményét. Minden egyes tagintézménynek kötelessége a gyarapítása során birtokába került dokumentumokat egy nyilvános adatbázisban feltüntetnie. Online módon történő könyvtárközi kölcsönzés lebonyolításához az intézményeknek regisztrálniuk kell a rendszerbe.

Ahhoz, hogy az ODR nyújtotta lehetőségek minden intézmény számára elérhetővé váljanak, megalakult a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, mely azt a célt tűzte ki, hogy csökkentse a szakadékot az információban gazdag és az azt nélkülöző területek között. Kísérletet tesz arra, hogy a vidéki intézmények látogatói is a lehető legszínvonalasabb könyvtári ellátásban részesüljenek közvetlenül vagy közvetve, más információs központokkal összedolgozva, hogy minél magasabb színvonalon tudjanak a kisebb könyvtárak is információt biztosítani a felhasználói számára. Cél, hogy egy országos szintű egységes minőségű, korszerű, az olvasók elégedettségét kivívó kooperáció bontakozzon ki. Melynek eszközei: a fejlett infrastruktúra kiépítése, könyvtárbuszok üzemeltetése, a megfelelő szakemberek alkalmazása és a megfelelő anyagi források biztosítása.

 

Digitalizálási projektek

Ahogy a fejlettebb országokban úgy az 1990-es évek elején, Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyba kerültek a számítástechnika által nyújtott lehetőségek. Ebből következett, hogy könyvtárak szerepe is szépen lassan kezdett átalakulni. Korábban legfontosabb feladatuk a birtokukban lévő állomány megőrzése, archiválása volt, napjainkra már teljesen megváltozott, mivel mára ezeknek az információs központoknak az lett az elsődleges céljuk, hogy a birtokukban lévő dokumentumokat a lehető leggyorsabban és a felhasználók számára legkényelmesebb módon szolgáltassák. Ebből az okból kifolyólag születtek meg a nagy digitalizálási projektek is. A beszkennelt vagy már eredetileg számítógépen írott dokumentumok miután egy nyilvános internetes adatbázisba feltöltésre kerülnek, akkor Földünk bármely pontján könnyen elérhetővé válhat. További előnye, hogy fizikálisan nem foglal helyet és tudományos munkák kutatása és feldolgozása során is praktikusabbnak bizonyul az elektronikus forma.

 A MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) volt Magyarországon az első interneten elérhető könyvtár. Ez a non-profit vállalkozás azt a célt tűzte ki magának, hogy összegyűjtse, rendszerezze és a felhasználók számára elérhetővé tegye a magyar nyelvű vagy magyar, illetve közép-európai vonatkozással bíró dokumentumokat, amelyek fontos szerepet töltenek be hazánk tudományos és kulturális életében, illetve nagy jelentőséggel rendelkeznek a magyar oktatás területén is. Nagyrészt szöveges formátumúak, de fellelhetők a gyűjteményben kották, plakátok, térképek és hangoskönyvek is, valamint a kollekció részét képezik szép számban különböző elektronikus periodikák. MEK hasonlóképpen a MOKKÁ-hoz az Országos Széchényi Könyvtár fennhatósága alá került. Maga az e-könyvtár tartalmának bővítéséhez, a honlap felületének fejlesztéséhez az alapítók szívesen veszik az önkéntesek jelentkezését is, nem csupán humánerőforrásként szolgálhatunk hazánk első számú virtuális könyvtárának gyarapodásához, hanem anyagilag is mentorálhatjuk azt. A MEK szívügyének tartja, hogy a hátrányos helyzetben lévő személyek is részesülhessenek a szolgáltatásaiban, ezért elérhetővé vált a page akadálymentes verziója, ahol rendkívül hasznos külső linkek is helyet kaptak, mint például a VilágHalló online felolvasó rendszer hivatkozása vagy olyan linkek, amelyek letölthető programokra mutatnak látássérültek számára. A gyűjtemény jelenleg 9014 tételből áll, de ez a szám fokozatosan növekszik, és ami lényeges, a művek nagyrészt full-text formátumban érhetők el.

A Gutenberg Project alapjait Michael Hart fektette le 1971-ben. Vállalkozásának célja az volt, hogy egy olyan felületet hozzon létre, amelyről bárki térítésmentesen hozzájuthat különböző digitális dokumentumhoz. Ehhez a projekthez hasonló még korábban a világon nem volt, így a szakmai berkekben ezt a kezdeményezést a „digitális könyvtárak ősapjaként” aposztrofálták. 2008 végére pedig már 25.000 mű vált elérhetővé a virtuális világban. De ez nem minden, hiszen a Gutenberg Projectnek jelentős testvér- és leányvállalatai vannak szerte a világon. Közülük néhány: Ausztráliában (Project Gutenberg of Australia), Kanadában (Project Gutenberg of Canada), Németországban (Projekt Gutenberg DE). Összesen több mint 100.000 ingyen elérhető e-könyv áll a rendelkezésére az internetes felhasználók számára.

Nagy digitális projektek sorába tartozik még a 2008-ban alapított Európai Digitális Könyvtár és a Google Books. Az előbbi 48 nemzeti könyvtár, 20 különböző nyelvén is megjelent műveket tartalmazó digitális gyűjteményt tesz ingyenesen elérhetővé. A 15 millió tételt tanulmányozva többek között, a könyvek mellett belefuthatunk újságok, festmények, poszterek, térképek és hanganyagok virtuális változatába is.

A Google 2004-ben indult könyvdigitalizáló projektje is rendkívül sok könyvtárral dolgozik együtt.

Az itt található könyvtárinformatikai alapfogalmakat korábbi hallgatóink állították össze – egyfajta ajándék ez a mostani hallgatóknak az Alumnitól. Mostani hallgatóink persze bővíthetik, módosíthatják, kiegészíthetik!

 


A

adatelem: a számítógépes fájl egyértelműen meghatározott információegysége, pl. - szerző, - cím, - deszkriptor, - raktári jelzet stb. Az adatelemet bibliográfiai leírásban is azonos értelemben használják.

adatkeresés: az adattár automatikus átvizsgálása meghatározott adatelemért, valamilyen keresési kritérium alapján

AMICUS: az AMICUS a Kanadai Nemzeti Könyvtár megbízásából kifejezetten nemzeti könyvtári funkciók ellátására kifejlesztett integrált könyvtári rendszer, mely az ORACLE relációs adatbázis kezelőn alapul. Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Könyvtártudományi Szakkönyvtár (KSZK) közös integrált könyvtári szoftvereként működik. A Széchényi Könyvtár esetében az AMICUS egységes rendszerébe konvertált korábbi adatállományok: az OSZK törzsgyűjteménye (1992-től napjainkig), Magyar nemzeti bibliográfia könyvek (1976-tól napjainkig), KSZK gyűjteménye (1996-tól napjainkig), Külföldi Könyvek Katalógusa (1987-től napjainkig), Nemzeti Periodika Adatbázis (1665-től napjainkig).

authority file: {magyarul: besorolási állomány, egységesített (név)alakok listája} Egyes adatbázisok segédállománya, amely a több rekordban is előforduló adatokat (pl. szerző, kiadó) egységes formában tárolja. Az adatbevitel során ebből az állományból emelhetjük át a "szabályos" adatokat a rekordba. A visszakeresésnél böngészhető listaként kerül felhasználásra.

 

B

Bibliotheca Corviniana Digitalis: a Bibliotheca Corviniana Digitalis (e-corvinák) néven futó program célja, hogy digitális eszközökkel virtuálisan visszaállítsa Mátyás király egykori könyvtárát, a Bibliotheca Corvinianát vagy korabeli nevén Bibliotheca Augustát. A virtuális rekonstrukció mellett célul tűzi ki a könyvtár tudományos feldolgozását és az eredmények Internetes publikálását és a könyvtár népszerűsítését. A Bibliotheca Corviniana Digitalis program összefoglaló neve mindazoknak a részprojekteknek, amelyek Mátyás király könyvtárának rekonstrukciójára vagy annak feldolgozására irányulnak.

BOBCATSSS: egy nemzetközi konferencia, melyet könyvtárosok és információs szakemberek részére szerveznek, az EUCLID égisze alatt. Ez tulajdonképpen egy vándorkonferencia, melynek minden évben a hálózat más-más városa ad helyet. Maga a kifejezés egy betűszó, mely az alapító intézetek városainak kezdőbetűiből áll össze: Budapest, Oslo, Barcelona, Coppenhagen, Amszterdam, Tampere, Stuttgart, Szombathely, Sheffield.

boole-operátorok: számítógépes adatbázisoknál az egyes kereső kifejezések közötti kapcsolatot leíró műveleti jelek. Meghatározható velük a keresett szavaknak megfelelő találati halmazok átfedő (közös) része (AND művelet) vagy összessége (OR művelet), illetve az egyik kifejezést tartalmazó és a másikat kizáró részhalmaz (NOT művelet).

 

C

CCL: (Common Command Language) {magyarul: közös parancsnyelv} Számítógépes adatbázisokban (pl. OPAC-okban) való keresésre kidolgozott szabványos nyelv. A felhasználó ugyanazokkal a parancsokkal kereshet a CCL nyelvet beszélő adatbázisokban.

 

D

Digitális Irodalmi Akadémia (DIA): 1988-ban jött létre, fő küldetése a legújabb kori és kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak átmentése a digitális korba, értékeinek megőrzésével, közvetítésével és népszerűsítésével.

digitalizálás: írott és audiovizuális dokumentumok digitális formába való átalakítása. Digitális jelfeldolgozásnak vagy digitalizálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy fizikai mennyiséget valamilyen módon számítógéppel feldolgozhatóvá teszünk. A digitalizálás szó a digitális szóból ered, „átalakítás digitális formátumúra” jelentéssel. A fizikai dolgokat (melyek „analóg”, számítógépek által közvetlenül nem kezelhető formában léteznek) valamilyen módon jellemezni kell digitális formában ahhoz, hogy azokkal a számítógépek dolgozni tudjanak. A digitalizálás nagyon tág fogalom: a digitalizálás pontos módja nem csak a fizikai dologtól függ, hanem attól is, hogy azt milyen célból vagy módon akarjuk számítógéppel felhasználni. A digitális jelfeldolgozás fő területei: digitális hangfeldolgozás, digitális képfeldolgozás, a digitális beszédfeldolgozás, digitális méréstechnika.

DIIGO: „(Digest of Internet Information, Groups and Other stuff)” kutató, tudásmegosztó és menedzsmentplatform egyéneknek és csoportoknak. Online információk felfedezésére, megosztására, produktív felhasználására fókuszál. Alapja a felhasználók ismerete, véleménye és együttműködése. A Diigo, mint közösségi hálózat abban különbözik a többitől, hogy a megosztott információn, tudáson (könyvjelzőkön és a hozzájuk fűzött megjegyzéseken) keresztülépíti a közösséget, a közösség tudását. Hatásos kutató-, információ- és tudásmegosztó eszköz egy projektcsapat, egy osztály, egy munkacsoport, vagy egy klub számára.

DOI: (Digital Object Identifier) {magyarul: digitális objektumazonosító} lehetővé teszi, hogy szellemi termékeket digitális hálózatokon állandóan azonosítani lehessen, és a rájuk vonatkozó kurrens adatokat el lehessen érni.


E

EISZ: az Elektronikus Információszolgáltatás nemzeti program célja, hogy a felsőoktatás és a tudományos kutatás számára nélkülözhetetlen elektronikus információforrásokat központilag, nemzeti licenc alapján vásárolja meg, melynek eredményeként az eddigieknél lényegesen több információt tud biztosítani. Az EISZ fontos része a felsőoktatási fejlesztési programnak és hazánk euroatlanti integrációjának, mivel jelentősen megnöveli a magyar felsőoktatási intézmények versenyképességét, és egyben elősegíti az információhoz való hozzáférés demokráciájának kiterjesztését is.

e-journal {magyarul: elektronikus újság, elektronikus folyóirat, e-lap}: Mindenféle olyan periodika (napilap, hírlevél, folyóirat stb.) összefoglaló neve, amely számítógépes formában (is) megjelenik. Szigorúbb értelemben véve csak a kizárólag elektronikus kiadású, nyomtatva meg nem jelenő, jellemzően hálózaton terjesztett kiadványok tartoznak ide. 

e-könyv: Elektronikus formában létrehozott és terjesztett szöveget és egyes esetekben grafikát tartalmazó fájl, ami digitális megfelelője a nyomtatott könyvnek. Használatához, olvasáshoz megfelelő elektronikai eszköz szükséges. Az e-könyvet, azaz elektronikus könyvet az internet megjelenése hívta életre. Korábban is készítettek olyan dokumentumokat, amelyek könyvszerű tartalmat hordoztak, de e-könyvnek igazán akkortól nevezik ezeket, amióta letölthetővé váltak az internetről. Az e-könyvek elterjedésének másik feltétele a megfelelő méretű és minőségű kijelzővel rendelkező hordozható eszközök megjelenése. Jelenleg a célnak leginkább megfelelő olvasó eszköz az ún. e-papír kijelzővel ellátott e-könyv olvasók, amely technológiát habár nem erre a célra fejlesztették ki, de a minőségi feltételeknek legjobban megfelel.

elektronikus könyvtár: (electronic library) az elektronikus könyvtár számítógépes dokumentumok gyűjteménye. Ezek a dokumentumok lehetnek számítógépen rögzített dokumentumok, vagy eredetileg nyomtatott formában megjelenő, és informatikai eszközökkel digitalizált dokumentumok. Nem hagyományos dokumentumok (film, fotó, videó, hangfelvétel, stb.) digitalizált változata is alkalmas elektronikus könyvtáron keresztül történő szolgáltatásra. Az elektronikus könyvtárak sok tekintetben megegyeznek a hagyományos könyvtárral. Meghatározott gyűjtőkörük van, a dokumentumok bibliográfiai adatok alapján visszakereshetők, és az olvasók számára biztosított a dokumentumhoz való hozzáférés. De különböznek is tőlük abban, hogy Ezek a könyvtárak eltérnek a hagyományos könyvtáraktól abban, hogy: nincs nyitva tartásuk, nincs használati díj (azaz ingyenesek), és nincs könyvtárépület; megfelelő számítógép és Internet csatlakozással bárhonnét elérhetőek.

EOD: (eBooks on Demand) {magyarul: e-könyvek igény szerint} ezzel a szolgáltatással szerzői jogi korlátozások alól felszabadult könyvek rendelhetők a konzorcium könyvtáraiból. Az EOD szolgáltatását 12 európai ország 27 könyvtára kínálja 2007 óta folyamatosan bekapcsolódva a programba. Az Országos Széchényi Könyvtár után Magyarországon másodikként a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára csatlakozott az európai kezdeményezéshez.

EPA: (Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis) a Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeményezése, mely a magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartására, illetve egyes folyóiratok archiválására irányul. A szolgáltatás célja, hogy létrejöjjön és minél tovább rendelkezésre álljon az elektronikus időszaki kiadványok szervezett, több szempontból visszakereshető katalógusa, illetve hogy minél több digitális periodika juthasson stabil hozzáférésű megjelenési módhoz és szakmai támogatáshoz, a felhasználók pedig minél könnyebben tájékozódjanak az e-periodikumok világában.


F

full-text: {magyarul: teljes szövegű, teljes szöveg} olyan számítógépes információforrás illetve megjelenítési formátum, melynél a dokumentumok teljes szövege (is) lekérhető.

 

G

gépesített kölcsönzés: a modern könyvtárakban nem csupán a könyvek adatait tartják nyilván számítógépes katalógusban, hanem az olvasókét is. A két adatbázis a könyveken és az olvasók kártyáján lévő vonalkód segítségével pillanatok alatt összekapcsolható, s a határidő, tartozás stb. problémáit ettől kezdve a rendszer automatikusan nyilvántartja.

 

H

HUNMARC: (Hungarian MARC) a MARC bibliográfiai adatcsere szabvány magyar változata. Több módosítást, bővítést tartalmaz a nemzetközi vagy az amerikai MARC-hoz képest.

HunTéka: az MTA SZTAKI könyvtári csoportja és az iKron Kft. által fejlesztett integrált könyvtári rendszer. A HunTéka könyvtári rendszer elsősorban közepes és nagy könyvtárak komplex igényeit hivatott kielégíteni.

hypertext: másképp: hipertext vagy hiperszöveg. Olyan elektronikus szöveg, amely a digitális technológia lehetőségeit kihasználva elszakad a hagyomá­nyos lineáris szerkesztésmódtól. Lényege, hogy dinamikus kereszthivatko­zások (hyperreferences) révén kapcsolatot (hyperlink) teremt a dokumentum egyes részei vagy az adott dokumentum és egy másik között.

 

I

IKR: (Integrált Könyvtári Rendszer) (IKR angolul ILS) könyvtárak sokféle feladatait - beszerzés, katalogizálás, kölcsönzés, stb. - támogató szoftver. Integráltnak azért hívják, mert az egymáshoz kapcsolódó, egymásra épülő munkafolyamatokat támogató modulokat egységes rendszerként valósítja meg.

IKSZ: (Informatikai és Könyvtári Szövetség) 1990-ben alakult meg a megyei könyvtárigazgatók kezdeményezésére. A szervezet elsősorban az intézmények szakmai érdekképviseletét látja el. Az IKSZ Országos szervezet, könyvtártípusok szerint létrehozott, területi és egyéb, szakmai elven létrejött tagozatokból áll. 

ILS: (Integrated Library System) Lásd Integrált könyvtári rendszer = IKR

IMOLA: (Integrált MOKKA, ODR és Országos Lelőhely-adatbázis) a HunTéka fejlesztőinek (MTA SZTAKI, Mongúz Kft.) koncepciója a magyarországi közös katalogizálás megújítására, s mint ilyen a MOKKA egyik lehetséges fejlesztési terveként is értelmezhető.

information broker: {magyarul: (hivatásos) információközvetítő, információs bróker} Üzleti vagy tudományos célú (számítógépes) információkereséssel foglalkozó személy vagy intézmény

ISBD(ER) (International Standard Bibliographic Description for Electronic Resources) {magyarul: elektronikus információforrások bibliográfiai leírásának nemzetközi szabványa} az IFLA szervezet által kiadott nemzetközi szabvány elektronikus dokumentumok és egy számítógépes információforrások könyvtári katalogizálásához. A szabvány korábbi változata, az ISBD(CF) (Computer Files) elsősorban az önálló hordozón (CD-n, mágneslemezen) megjelenő kiadványok leírásáról rendelkezett, az ~ már a távoli elérésű, hálózati információforrások bibliográfiai feldolgozását is szabályozza.


K

Koha: nyílt forráskódú, ingyenes, de szükség esetén "fizetős" támogatással is rendelkező integrált könyvtári rendszer.

Könyvsegéd: a Könyvsegéd egy kis webes eszköz, amit könyves témájú weboldalakba lehet beépíteni. A könyvtárak, antikváriumok vagy könyvesboltok weboldalainak találati listáiban lehetővé teszi, hogy a kiválasztott könyvről könyvkivonatot olvassunk az oldal elhagyása nélkül, hogy egy-egy könyvet a Könyvtárportálon lévő virtuális könyvespolcunkra tegyünk, valamint hogyha létezik, egyetlen kattintással elérjük az adott dokumentum digitális változatát. A könyvleírások központi adatbázisból származnak, s a polc is abban tárolódik - így bármely oldalon vagyunk éppen, ugyanazok a kiegészítő információk érhetőek el.

Könyvtár 2.0: a Könyvtár 2.0 (Könyvtár2, K2) a XXI. század eleji könyvtári szolgáltatások egyik meghatározott modellje, amelyben a szolgáltatások interaktív módon alakíthatók és vehetők igénybe. A modell a Web 2.0-s alapelveken és közösségi alkalmazásokon alapszik. A hagyományos könyvtár világában az információáramlás többnyire egyirányú: a szolgáltatások a könyvtártól jutnak el a felhasználóhoz, a könyvtár által szabályozott módon. A K2 modellben a kétirányú információ-áramoltatásra helyeződik a hangsúly. Magában foglalja az online szolgáltatásokat, úgy, mint az OPAC-ok, és a felfokozott feedback (visszacsatolás, visszaigazolás), azaz az információ áramoltatása nemcsak a könyvtárból a használó felé, de a használótól a könyvtár felé is. A felhasználói visszajelzések, értékítéletek és közreműködések nyomán a Web-közösség akár saját kezűleg is alakíthatja a szolgáltatást – közös munkával létrehozhat például egy adatbázist. A felhasználók, a passzív olvasói (fogyasztói) szerepkörből kilépve, közreműködhetnek az e-gyűjtemények alakításában, részt vehetnek a címkézésben, a tartalmi indexelésben, a szolgáltatásokat egyéni igényeikre át is szabhatják. A Könyvtár 2.0 támogatói azt várják, hogy a modell fel fogja váltani a hagyományos, egyirányú szolgáltatást, és évszázadokra meghatározza a könyvtárak arculatát. Ez a folyamat egyben a fogalmakat is módosítja. A könyvtárhasználó egyre inkább kezd kiemelkedni a passzív fogyasztó - olvasó - szerepéből, és kezd aktív résztvevő, felhasználó lenni. Ugyanakkor a szolgáltatások is mindinkább azonosulnak az őket létrehozó eszközökkel. 

KözelKatt: a Közelkatt azokat próbálja segíteni, akiknek több könyvtár katalógusában is keresniük kell egy-egy művet. Inkább egy kísérlet, technológiai demonstráció, s nem kész szolgáltatás - de az ötleteket könnyen és gyorsan át lehet ültetni a gyakorlatba. Két változata közül az első jelenleg a fejlesztés alatt lévő Könyvtárportál részeként lesz használható, jelentősen kibővített katalógus-készlettel és személyre szabhatósággal. A Közelkatt az UTCA fejlesztőinek munkája, neve a hasonló célokat megvalósító néhai Közelkat projektre utal - remélhetőleg ezt nem veszik rossz néven.

közös katalógus: kombinált könyvtári katalógus, mely számos könyvtár gyűjteményét egy közös felületen teszi elérhetővé. Az idők folyamán számos dokumentumformátumban készítettek közös katalógusokat, többek között könyv, mikrofilm, cédula formában, valamint újabban elektronikus adatbázisok formájában. A nyomtatott közös katalógusokat általában szerző vagy cím, esetleg valamilyen ellenőrzött szókészlet (könyvtári osztályozási rendszer) alapján rendezték. Az elektronikus változatok támogatják a kulcsszavas keresést valamint a logikai operátorok használatát is. A közös katalógusok mind a könyvtárosok, mind az érdeklődők számára hasznosak, mivel segítségével könnyebben kereshető számos különféle könyvtári katalógus, illetve egyes esetekben (mint például a magyar Országos Dokumentumellátó Rendszer esetében), biztosítja a könyvtárak közötti, ún. könyvtárközi kölcsönzést. Emellett a kutatók számára információforrás olyan különleges gyűjteményekhez (például kéziratgyűjteményekhez), melyek adataihoz egyébként nem tudnának hozzáférni.

kulcsszó: a kulcsszó elnevezései: szövegszó / keyword, catchword, catchphrase / Stichwort / parole chiave. Szöveges adatbázisokban való keresésnél fontos (pl. a dokumentumok címében előforduló, nem "tiltott") és használható szó vagy kifejezés. Jelenthet ún. "szabad" tárgyszót, nem tezauruszból vett deszkriptort is.

KWIC: (KeyWord In Context) {magyarul: kulcsszó szövegkörnyezetben} bibliográfiáknál, címlistáknál használt kiíratási formátum, ahol a listázás a szövegben előforduló kulcsszavak szerint rendezve és kiemelve, de mondatbeli környezetükkel együtt történik.

KWOC-index: (Key-Word-Out of Context) kulcsszó a szövegkörnyezetből kiemelve”. Lényege, hogy a kulcsszó és a szövegkörnyezet egymástól elválik, a kulcsszavat kiemeljük a szövegkörnyezetből. A szövegkörnyezet /a teljes, eredeti vagy módosított / cím az abból kiemelt kulcsszót közvetlenül követi.

 

L

LibriVision: az AMICUS on-line olvasói katalógusa, amelyen keresztül az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Könyvtártudományi Szakkönyvtár (KSZK) egyéb adatbázisai is elérhetők. A LibriVisionnel lehetőség van más, OSZK-KSZK-n kívüli Z39.50 kompatibilis adatbázisokban való párhuzamos keresésre is.


M

MARC: ’(Machine-Readable Catalog) {magyarul: géppel olvasható katalógus} a géppel olvasható katalogizálás/kommunikáció kifejezésből származik, tehát bibliográfiai adatok géppel olvasható formájú ábrázolása. A bibliográfiai adatok géppel olvasható formájú ábrázolására, a gépi adathordozón való csereformátumának meghatározására szolgál. Kialakulását a számítógépek könyvtárakban való elterjedése hozta magával. Annak érdekében, hogy a számítógép az adatokat kezelni tudja, szükségessé vált a bibliográfiai adatok egységes leírása, azonosítása és szerkesztése, azaz az adatokhoz szabványos kódok rendelése. 

MATARKA (Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa)  magyar kiadású szakfolyóiratok tartalomjegyzékét dolgozza fel könyvtári konzorcium keretében a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum vezetésével. A felvett adatok adatbázisba kerülnek és több szempont szerint visszakereshetők, ill. az egyes számok külön-külön böngészhetők. A feldolgozás egyrészt kézi adatbevitellel történik, másrészt digitális formában már rendelkezésre álló adatok konvertálásával.

MDK: (Magyar Digitális Képkönyvtár) 2008-2009-ben az Országos Széchényi Könyvtár irányításával és 48 magyar könyvtár összefogásával jött létre. Célunk, hogy az ismert és kevésbé ismert képeket a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé tegyük, határainkon innen és azon túl. A képkönyvtár gyűjtőköre - az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött képanyagon túl - kiterjed a különféle gyűjteményekben őrzött magyar vagy magyar vonatkozású kódexekre, helytörténeti fotótárakra, képeslapokra, plakátokra és más képi (vagy képként szolgáltatott) dokumentumokra (pl. kéziratokra). A reprezentatív válogatás létrehozásakor elsősorban az oktatási, a tudományos és kulturális szempontok dominálnak. Az időről-időre bővülő speciális szolgáltatásokkal támogatjuk a képek kreatív felhasználását és újrahasznosítását. A könyvtárakban őrzött, digitalizált képanyag összegyűjtésével és szolgáltatásával a felhasználók áttekintést kapnak a gyűjteményekben található értékekről, és szabadon felhasználhatják azokat tanuláshoz, ismeretszerzéshez vagy akár szórakozáshoz. A haszonszerzési célú felhasználáshoz az őrzőkönyvtár engedélyét kell kérni. A képkönyvtár használatát metakereső segíti, mely a projektben részt vevő számos hazai és határon túli intézményi partner képállományában nyújt sokszínű keresési lehetőséget.

MEK: (Magyar Elektronikus Könyvtár) tudományos, oktatási és kulturális célokra alkalmas digitális dokumentumokat gyűjt, archivál és szolgáltat ingyenesen az Interneten. A legnagyobb múltú magyar nyelvű online digitális könyvtári gyűjtemény. Célja, hogy digitális formában is elérhetővé tegye a szerzői jog szempontjából nyilvánosan is publikálható magyar nyelvű szak-, ismeretterjesztő- és szépirodalmat. A Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeti lépései 1994-95-ben történtek. A webes felület kialakítása 1996-ra nyúlik vissza, a modern kezelőfelület saját szerveren 2001-től érhető el. 1999 szeptemberétől az Országos Széchenyi Könyvtár keretei között működik. Tevékenységét ugyanakkor ugyanezen évtől közhasznú egyesület is segíti. Az elmúlt évek alatt a MEK a magyar Internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává lett. Valóságos "mozgalom" alakult ki körülötte, hiszen bárki a legkisebb mértékben és a legegyszerűbb eszközökkel is részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állomány gyarapításában: Felajánlhat saját műveket vagy mások számítógépre vitt írásait, feltéve, hogy ezzel nem sérti azok szerzői jogait. Átvételre, archiválásra javasolhat más szervereken levő anyagokat, segíthet a dokumentumok különböző formátumra való átalakításában, vagy egyszerűen csak a MEK népszerűsítésében.

 

N

NCIP: (NISO Circulation Interchange Protocol) vagyis az ANSI/NISO Z39.83-200x szabvány a könyvtárközi kölcsönzést segítő hálózati protokoll.

NPA: (Nemzeti Periodika Adatbázis) a magyarországi könyvtárakban található külföldi időszaki kiadványok lelőhelyjegyzéke 1665-től, valamint a magyarországi folyóiratok lelőhelyjegyzéke 2005 évtől kezdődően. A könyvtárak éves bejelentésén alapuló lelőhelyjegyzék, amely megmutatja, hogy az egyes külföldi szaklapok mely hazai könyvtárnál találhatók meg. Ha tudjuk, hogy hol van a keresett folyóirat, akkor könyvtárközi kéréssel megrendelhetjük a keresett cikk másolatát.

 

NY

nyílt forráskód: a nyílt forráskód kifejezés a forráskód bárki által való hozzáférhetőségére és módosíthatóságára utal. Vagyis a nyílt forráskódú vagy szabad (OSS/FS) szoftver kódja elérhető és bárki igénye szerint változtathatja, másképpen fogalmazva olyan szoftverek tartoznak ide, amelyeket nyílt forráskódú licenc alatt terjesztenek. Ezáltal senkinek sem lesz kizárólagos joga a terjesztésre, illetve, hogy korlátozza a szoftverek használatát. A forráskód megadása is mindig kötelező a szoftverrel együtt. Ez az alapvető jellemzője. A hagyományos értelmezésben nyílt forrásúak mindazon programok, amelyek forráskódját - térítés ellenében, vagy térítésmentesen - a szoftver minden jogos felhasználója megszerezheti, és saját célra módosíthatja, felhasználhatja, de másoknak erre nem adhat lehetőséget. 

 


O

OAI: (Open Archives Initiative) {magyarul: Nyílt Archívumok} a kezdeményezés lényege, hogy minden gyűjtemény egységes szabvány szerint oszthassa meg metaadatait. A gyűjtemények egy OAI szervert (egy egyszerű kis szoftver) installálnak, és az OAI szabvány szerint helyezik el az összegyűjtött metaadatokat. Ezek az OAI szerverek az interneten elérhetők, így külső szolgáltatók (mint pl. az NDA) innen tudják learatni a mindig friss metaadatokat.

OCLC: (Online Computer Library Center) az 1967-ben alapított Online Számítógépes Könyvtári Központ egy nonprofit, tagsági alapú számítógépes könyvtári szolgáltatás és kutatószervezet, amelynek eltökélt szándéka, hogy a világ információkészletéhez történő nyilvános hozzáférést tovább növelje, és csökkentse az információ költségét. A világ 84 országában és régióiban több mint 50.000 könyvtár használja az OCLC szolgáltatásokat, hogy fellelje, megszerezze, katalogizálja és megőrizze a könyvtári anyagokat.

ODR: (Országos Dokumentum-ellátási Rendszer) az új kulturális törvény könyvtári ellátásra vonatkozó része teremtette meg a fogalmat. A miniszter a nyilvános könyvtári ellátás érdekében országos dokumentum-ellátási rendszert alakít ki, amely magába foglalja a) könyvtárközi dokumentum-ellátást, b) könyvtári dokumentumok lelőhely-nyilvántartását, c) könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítását a könyvtári rendszer számára.

OPAC: (Online Public Access Catalog) nyilvános számítógépes könyvtári katalógus. Az állomány sokoldalú visszakereshetőségét biztosítja. Olyan számítógépes katalógus, mely nyilvános, bárki számára közvetlenül, általában ingyen hozzáférhető a számítógépes hálózaton. Az OPAC páratlan előnye, hogy térben és időben korlátlanul használható, ugyanahhoz az adathoz, információhoz egyidejűleg többen hozzáférhetnek. Az OPAC hagyományos katalóguscédulái a rekordok. A katalóguscédula adatai a rekord egyes mezőinek felelnek meg. Az OPAC-ok mindig az adott könyvtárban használt integrált könyvtári rendszerre épülnek. Ezért keresőfelületük eltérő lehet.

OpenDOAR: nyílt hozzáférésű tároló helyek, e-print archívumok közös keresőrendszere. A nyílt hozzáférés (Open Access) a tudományos közlemények egyfajta közzétételi és terjesztési módja az internet segítségével.

OSZK Digitális Könyvtár: az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Könyvtár (OSZKDK) katalógusa az internet segítségével bármikor, bárhonnan elérhető. Az OSZKDK a digitális kötelespéldányként beszolgáltatott, illetve az OSZK digitalizálási tevékenysége folytán keletkező dokumentumok gyűjteménye. Az OSZKDK tehát egy virtuális könyvtár, melyben ugyanúgy kereshetünk vagy böngészhetünk, mint egy fizikailag is létező könyvtárban, azzal a különbséggel, hogy a kiszemelt olvasnivalót akár egy kattintással, rögtön kezdhetjük is olvasni. A teljes szövegű dokumentumok többsége azonban szerzői jogi okok miatt csupán zárt hálózatban, az OSZKDK pontokon férhető hozzá. Az OSZKDK célja, hogy áttörve a hagyományos könyvtárak korlátait, akár több ezer olvasónak egyszerre, gyorsan, pontosan, személyre szabottan nyújtsa azt a kényelmet, amit csak egy digitális könyvtár adhat meg. Tolongás, várakozás, utazás nélküli lehetőséget ad az olvasásra.

 

P

PBS: (Personal Bibliographic Software) {magyarul: személyi bibliográfiai szoftver} személyi számítógépekre készült, az integrált könyvtári rendszereknél általában kisebb teljesítményű adatbázis kezelő szoftver elsősorban magánkönyvtárak, szakirodalmi bibliográfiák adatainak feldolgozására (pl. ProCite).

Portal 24: kulcsra kész közgyűjteményi portál. Ingyenes tartalomkezelőre épített portál Web2-es funkciókkal. Integrált Monguz OPAC keresés. Intézményi információk megjelenítése a helyi integrált rendszerrel együttműködve. Beépített „saját OPAC-al és” alapvető kölcsönzési információkkal. Védett korlátozott hozzáférésű tartalmak, szolgáltatások, RSS szolgáltatások integrálása. Portletek, Google gadget-ek támogatása. LDAP és SSO fejlesztés alatt.

programozói interfész: az egyes IKR rendszerek belső felépítése, szolgáltatatásainak mibenléte és színvonala igen változatos lehet, de azok az interfészek melyek szükségesek a többi rendszerrel való együttműködéshez, ahhoz, hogy a teljes könyvtári rendszer egységes egészként tudjon működni, azok ettől függetlenül is definiálhatóak. Az API-k gépi felhasználásra készülnek, olvasók vagy könyvtárosok azt nem közvetlenül, hanem könyvtári célú szoftvereken keresztül - például saját IKR rendszerük, OPAC-juk, vagy a leendő könyvtári portál részeként elérhető felhasználói felületeken keresztül. Az interfészek többségét csak magukat azonosító kliensek használhatják.

 

R

RFID: (Radio Frequency IDentification) automatikus azonosításhoz és adatközléshez használt technológia, melynek lényege adatok tárolása és továbbítása RFID címkék és eszközök segítségével. Az RFID címke egy apró tárgy, amely rögzíthető, vagy beépíthető az azonosítani kívánt objektumba. Az objektum lehet tárgy, például egy árucikk, vagy alkatrész, illetve élőlény, így akár ember is.

 


S

SGML: (Standard Generalized Markup Language) ISO szabványos jelölőnyelv dokumentumformátumok leírására. Az SGML elődjét, a GML-t (Generalized Markup Language) az 1960-as években fejlesztette ki az IBM-nél Charles Goldfarb, Edward Mosher és Raymond Lorie (családnevük kezdőbetűi alapján találta ki Goldfarb a GML nevet). Ennek leszármazottja az SGML, ami 1986-ban lett ISO szabvány

stop-list: {magyarul: stopszó lista, tiltott szavak listája} azon szavak betűrendes listája, melyeket az adatbázis kezelő program nem vesz figyelembe az index állományok készítésekor. Általában névelők, kötőszavak és egyéb, nem informatív szavak kerülnek bele. Ezekre természetesen nem is lehet az index felhasználásával keresni.

 

SZ

SZIKLA: (Szinkronizált Központi Lelőhely Adatbázis) egy adatbázis, amely könyvek és más könyvtári dokumentumok leírását és lelőhelyeit tartalmazza. A SZIKLÁ-ban azon könyvtárak adatai találhatók meg, akik a NetLib Kft. valamely integrált rendszerével dolgoznak. A szinkronizálás egy olyan algoritmus, amely a könyvtárak állományában mutatkozó átfedéseket detektálja, az azonos dokumentumok leírásai közül kiválasztja a legjobbat, majd a lelőhely információkat ehhez a rekordhoz igazítja.

Szikla-21: egy NetLib fejlesztésű Integrált könyvtári rendszer. Általában kiskönyvtárakban alkalmazzák. A rendszer kezelőfelülete áttekinthető és könnyen használható. Tudása korszerű, hiszen 21. századi technológiával rendelkezik.

 

T

tartalomszolgáltató: hálózatokon 'tartalmat' (hír, magazin, zene, videó, számítógépprogram, stb.) szolgáltató személy, cég, intézmény, stb.

TextLib: Integrált könyvtári rendszer.

truncation {magyarul: csonkolás} az a technika, amikor szöveges adatbázisokban való keresésnél a keresett szónak csak egy részletét írjuk be és egy speciális karakterrel (pl. * vagy ?) jelezzük, hogy a szó nem teljes. A legtöbb rendszer tudja kezelni a jobbról csonkolt szavakat (a szó elejét adjuk meg), némelyik a balról csonkoltat is (a szó végét adjuk meg).

 

U

URI: (Uniform Resource Identifier) {magyarul: egységes erőforrás-azonosító} egy rövid karaktersorozat, amelyet egy webes erőforrás azonosítására használunk. Közismert példái a webcímek, más néven URL-ek. Az URI az erőforrást kétféleképp azonosíthatja: hely szerint (URL) vagy név szerint (URN). 

UTCA projekt: (Univerzális Tartalomfeltáró és Csoportosító Alkalmazás) fejlesztés alatt álló közösségi- és közös katalógus szoftver. Célja a könyvtárakban már elkészült sokmilliós bibliográfiai rekordállomány olyan minőségű feldolgozása, egységesítése, és más adathalmazokkal való összevonása, hogy az minél teljesebb tájékoztatást nyújthasson olvasóknak és a könyvtárosoknak az elérhető dokumentumokról, szerzőkről, kiadókról. Célja, hogy a jelenlegi adatokból kiindulva tegye lehetővé újszerű szolgáltatások megvalósítását. Fejlesztése kis költségvetéssel, túlnyomórészt szabad szoftverek felhasználásával történik.

 

W

WorldCat: a WorldCat online egyesített katalógus. A világ legnagyobb könyvtári katalógusa. A közös katalógust az OCLC tagkönyvtárak együttesen hozták létre és üzemeltetik. A WorldCat Basic API bárki számára elérhető nem kereskedelmi célú felhasználás céljából napi 1,000 keresés erejéig. A szolgáltatást regisztrált felhasználók vehetik igénybe. A regisztrációt követően kapunk egy kulcsot, amit be kell építeni a meghívott URL címbe.

 

X

XISSN: ISSN egy webes szolgáltatás, amely menedzseli, a folyóirat információkat. ISSN kínál egy gép-kész XML szolgáltatást, amely egyszerűen integrálható a könyvtáralkalmazásokba, webhelyekbe, katalogizálás eszközökbe, ezekhez kiváló minőségű adatokra van szükség.

 

Z

Z39.50: a CCL keresőnyelvet leíró szabvány neve Bibliográfiai adatcsere protokoll, szisztéma a kezeléshez, integrált könyvtári rendszerek bibliográfiai adatcseréjére szolgál.

Z39.58: kliens-szerver alapon működő lekérdező rendszer adatbázisokhoz, illetve az ezt leíró szabvány neve. Egy ~ klienssel egységes felhasználói felületen lehet nagyon különböző adatbázisokban (pl. OPAC-okban) bonyolult kereséseket végezni, amennyiben az illető adatbázishoz tartozik egy Z39.58 szerver, ami a klienstől érkező kérdéseket lefordítja az adatbázis kezelő saját parancsnyelvére (pl. SQL vagy CCL).

ZING: a Z39.50 új generációja

 

Alkategóriák