Válassz minket!
Nézd meg, miért érdemes a szakjainkra jelentkezni – és miért érdemes közénk tartozni.
Ki ne hagyd!
A tanszékről néhány szóban
Küldetésnyilatkozatunk, a tanszék története, oktatói kiválóság, képzéseink.
Várjuk!
Erasmus-program
"Nem azokat tartom a könyvek szerelmeseinek, akik almáriumba rejtik könyveiket, és soha nem veszik kézbe őket; hanem azokat, akik éjjel-nappal lapozgatják, gyötrik, elhasználják őket, akik mindenfélét irkálnak a margóra, és akik jobban szeretik a hibák törlésének nyomait, mint a hibákkal teli sértetlen példányokat."
Rotterdami Erasmus
Kérdése van az oktatással kapcsolatban?
Minden, amit a szakmai gyakorlatról, a mentor-órákról, a szakdolgozatról és a záróvizsgáról tudni kell. És egy kis segítség a tanuláshoz.
Itt a válasz
Hallgatóink
Nem csak olvasnak – írnak, rajzolnak, festenek, fotóznak, zenélnek, sportolnak, táncolnak, szóval nyitottak és tehetségesek, na.
Hozzánk járnak
Alumni
könyvtári vezetők tömege, szoftverfejlesztő informatikai multinál, pályázatíró, az Operaház művészetszervezője – és sokan mások, ők mind nálunk tanultak
Hozzánk jártak

széles és színes szakválaszték

képzéseinket nappali és levelező tagozaton, állami finanszírozású képzésben és önköltségesen is indítjuk; a felsőoktatási képzés csaknem teljes spektrumában: alap- és mesterképzéseink, minor képzésünk és szakirányú továbbképzéseink is vannak

rendezvények, határidők

Kutatás

A Tanszék kutatási profilja szerteágazó, oktatónként változóan szűkebb területek tartoznak ide. A Tanszék jellemzőjeként azonban hagyományosan a magyar könyvtár- és olvasmánytörténet jelölhető meg. 1989-ben, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola szervezeti keretében létrejött Könyvtártudományi Tanszék már alapításkor átvette azt a szerepet a József Attila Tudományegyetem BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékétől, hogy a kora újkori magyarországi és erdélyi olvasmánytörténeti forrásokat szervezetten feltárja, nyilvántartsa, szövegüket kiadja, majd különböző mélységekben interpretálja.

Az alapkutatás célja annak a szellemi erőtérnek a dokumentálása volt, amelyben a kora újkori magyarországi és erdélyi értelmiség alkotott. Konkrétan annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy mit olvastak az országban területi, vallási, társadalmi, szakmai csoportok szerint felmérve, illetve személyenként elemezve.

Ezért kötődnek a Tanszékhez a Könyvtártörténeti Füzetek, az Olvasmánytörténeti Dolgozatok és a Kárpát-medence kora újkori könyvtárai című sorozatok, illetve az Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez nevű vállalkozás könyvtártörténeti kötetegyüttese.

Tanszékünk oktatási és kutatási profiljának, illetve hazai és nemzetközi kapcsolatainak bővülése mentén persze újabb témák kerültek ide, újabb könyvsorozatok indultak. A Lectura, a külföldi vendégtanárok előadásait adta közre, a Kárpát-medence magyar könyvtárainak régi könyvei és kéziratai a magyarországi és külföldi diákok által feltárt védett, írott kulturális örökséget írja le, a Habent sua fata libelli pedig kettős üzenetet hordoz: egyrészt utal a Tanszék történeti profiljára, ugyanakkor az idézet teljességét szem előtt tartva (De captu lectoris habent sua fata libelli) a könyv tartalmának, megjelenésének és értelmezésének többféle lehetőségét hangsúlyozza: a kéziratosságtól kezdve egészen a digitálisan születő közlésig.

A Tanszék egyik haszonélvezője volt annak, hogy Magyarország legmodernebb, és leginkább innovatív könyvtárával, a SZTE Klebelsberg Könyvtárával szorosan együtt dolgozik, gondolkodik. A filológiailag feltárt dokumentumegyüttes az Interneten is megjelent, ez az Eruditio adatbázis. (www.eruditio.hu)

Közös diák- tanár- és könyvtáros munka – a könyvtári alapkutatásnak ez szükséges feltétele. Tanszékünk ebben a hármasságban gondolkodik akkor, amikor a tudományos kutatásra gondol.

Egyénenként természetes módon változnak a kutatási hangsúlyok. A történeti filológiától kezdődően, az egyház-, a könyvtár-, az olvasás-, az oktatástörténeti kérdéseken, a könyv, az írásbeli közlés nyelvének változásain át a digitális civilizáció technikai és társadalmi jellemzéséig.

Még építkezünk. Nemsokára elkészül, érdemes hamarosan visszanézni!

 

 

 

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán működő Tudományos Diákkörök keretet és fórumot biztosítanak a tudományos tevékenységet folytató hallgatók számára. A tanszékeken zajló tudományos munkába bekapcsolódó hallgatók a vezető tanárok segítségével megismerhetik a szakterület aktuális problémáit és eredményeit.

A lassan hatvan éves múltra visszatekintő tudományos diákköri mozgalom a felsőoktatás terén zajló tehetséggondozás legfontosabb és leghatékonyabb formájaként bontakozott ki hazánkban. Az önképzés, az elitképzés és a tudósképzés színtere, ahol a kiemelkedő tudósok, mesterek körül kialakuló, serkentő és demokratikus légkör iránt fogékony, tehetséges hallgatóknak az első tudományos sikerek élményét adja.

 

A diákkör az önképzés és önkifejezés kiemelt területe, amelynek célja a hallgatók tehetségének kibontakoztatása. Ezáltal is ösztönzi az intézményi hallgatói tudományos és művészeti diákköri tevékenységet. Támogatja és elismeri a felsőoktatási diáktudományos tevékenység résztvevőit: a tehetséges hallgatókat, mestereiket, konzulenseiket, valamint segítséget ad a kutatómunkában a továbbhaladáshoz és a pályakezdéshez. A hallgatók tudományos munkáját értékelik és elismerik az érintett tanszékek témavezető tanárai. A kiemelkedő színvonalú tudományos dolgozatok megjelentetésében segítséget nyújthatnak a tanszékek vagy a Kar különböző intézményei. A diákköri munka fontos felkészülést jelent a doktori képzésre. A kari diákköri felolvasás (TDK) biztosít lehetőséget az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) való részvételre.

 

A Kar hallgatói alapvetően három szekcióban készíthetnek el és mutathatnak be tudományos dolgozatokat a kétévente megrendezésre kerülő OTDK-n: Humán Tudományi Szekció, Társadalomtudományi Szekció, Pedagógiai, Pszichológiai, Könyvtár- és Művelődéstudományi Szekció (de esetenként a Hadtudományi, Művészettudományi stb. Szekcióban is).